MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.
1954. október 16.
i*3 - 4 - n< vj>^3 ~« Ha mindezeket egy-egy tennelőszövetben, vagy a szomszédos termelőszövetkezetnél szerzett tapasztalat alapján feltárjuk a szövetkezeti tagok előtt és bebizonyítjuk nekik az olcsóbb termelés lehetőségeit, előnyelt, feltétlen eredményekhez jutunk; ez mozgósitja őket a szövetkezet jövedelmezőségének fokozására, a gazdaságosabb termelésre. Sajnos azonban a mi szakembereink, funkcionáriusaink nemigen tőrödnek ilyen kérdésekkel, ezért nem is tudnak a" termelőszövetkezet teknek megfelelő hathatós segitséget nyújtani. A-mezőgazdaság erőteljes fejlesztése szampontjaból még koránt sem használtuk ki megyénkben az adott lehetőségeket. Sokszor a minisztériumok utasításaira várunk. Számos funkcionáriusunk felülről várja a megoldást. Kót^é ségtelen, hogy kormányunk utasítása - erőteljesebb átállása a mezőgazdaságigépek, műtrágyák,_kis gépek gyártására, az egyes minisztériumok irányító, elvi és gyakorlati segitő munkája nagy lehetőséget nyújt a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. De ez a dolognak csak az egyik oldala. A nagyobbik feladat ránk, megyei vezetőkre, funkcionáriusokra, párt- és állami funkcionáriusokra, szakemberekre, gazdaságvezetőkre, dolgozókra hárul. Nekünk kell elsősorban felhasználni a lehetőségeket. Ami szenvedélyes, következetes és tervszerű munkánkon múlik döntően Békés megye mezőgazdaságának, fellendítése.[A?mezőgazdaság fejlesztésének legalapvetőbb kérdése, .az ország•kenyérproblémájának megoldása. Ebben me yénk jelenei 1 .-. ^ r, n, >->ci-^ o +• fxl f M-;'r,4-~ „'.. _ ~ - "l-V. i • • •> - J J-- -- - •> •• - < - I — x' M . M W. M - - • _xx w — 1f j j 11 i*\ 1 <m**»± . i> wx. ix X,t* u w XX W w x X IXXxtX ik^z X-J KJ X ™ gabonát. Az idei gabonatermés eredménye azt mutatja, hogy a holdanként i termésátlag nem növekedett, hanem csökkent, /kh-ként őszi és tavaszi búzából 5,9 mázsa, rozsból 5,7 mázsa./ Ennek főbb okai a rendkivüli kedvezőtlen időjárás mellett többek között az, hogy a mult ősszel rendkivül mereven alkalmaztuk a mélyszántásra vonatkozó agrotechnikai utasítást. Tavasszal pedig nem' tuduunk. eredményesen megbirkózni gabonáink nagyfokú elgyomosodásévsl. Nem harcolunk még ma sem kielégítően a megfelelő vetésforgókért, ós a mult ősszel úgyszólván sehol sem trágyáztak olyan területeket, ahol búzát buza után voltunk kénytelenek vetni. A hiányosságokat felismerve megyénkben, a járásokban meglehetősen széleskörben megvitattuk-a gabonatermesztés problémáit. Melyaak eredményeként javulás' tapasztalható a buza alá/ való trágyázás, műtrágyázás /termelőszövetkezetekben kb. 6 efcer kh-at istállótrágyáztak/ a magágyak helyes előkészítése terén. Ugyanakkor az cszibuza vetésben megyénk súlyosan lemaradt. Ezt a lemaradást nagyban gátolja egyrészt, hogy a betakarítás lassan halad, másrészt a dolgozó parasztság és a funkcionáriusok körében is eluralkodott helytelen, felfogás, nogy Békés megyében a rozsot október első felében, a. búzát október második felében és novemberben szokás vetni. E nézet ellen pártszervezeteink, tanácsaink nem veszik fel kellően a harcot, nem világosítják fel a.dolgozó parasztságot, termelőszövetkezeteket az időben való vetés fontosságáról. a. Ugyancsak gátolja a vetési munkálatokat az a .körülmény, hogy egyes helyeken a vetőmagot egyes dolgozó parasztok leőrölték, sőt van olyai tapasztalat is, pl. Körösladányban, ahol a vetőmagot a begyűjtési hlvatal annak idején elfogadta és a vetőmagcserakció sem folyik kielégítően, különösen a sze halmi járásban. Mindezeket a hiányosságokat sürgősen fel kell számolni és országunk kenyérellátásának problémája megoldása érdekében el kell érnünk, hogy november 7. teizteletóre október 51-ig az őszi gabona mindenhol a földbe kerüljön. A tanácsválasztással szorosan egybekötve tovább kell vitatni r búzatermesztés problémáit, tudatosítanunk az időben és megfe'.eló nagyságú te-rületen való vetés jelen tőségét.
