MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1954. január 19.

Szelezsán elvtárs:/Kunágota/ 5 termelőszövetkezet vol&a- a községben, három III".^.tipusu, kettő II.tipusu. A hozzászólások általában a hibákkal foglalkoztak. Mi a Nagy Imre elvfcárs, Rákosi elvtárs beszéde után minden termelőszövetkezetnél csoportgyülést tartottunk, melyen résztvett a pártbizottság, tanács. Tisztáztuk azt a kérdést, hogy a gazdasági évet befejezzük, közösen betakarítanak és utánna, aki ki akar lépni, kiléphet a termelőszövetkezetből. Nálunk nincs az a probléma, hogy a kilépő tagok későn kapták volna meg a földet. Persze mi nem vártunk a megyére, járásra, hanem helyileg oldottuk meg ezeket a kérdéseket. Nálunk is volt olyan nézet, hogy a bentmaradó tagok görbe szemmel nézték a kilépőket. Azt a légkört megtudtuk teremteni

? hogy nincs ellentét.- A kilépők kikapták a bevitt jószágot, gazdasági felszereléseket. Hanyecz elvtárs:/Békés JB/ Szükséges az, hogy az Egeresi elvtárs hozzászólására reagáljak. Az elvtárs a Békési Szabadság termelőszövetkezetnél a kilépőkkel való foglalkozást túlzottan rózsás szinben tüntette fel. A hozzászólása azt mutatta, hogy nem követtek el súlyos hibát a kilépő termelőszövetkezeti tagokkal szembe. Egy héttel ezelőtt a Szabadság termelőszövetkezetből kilépőket összehívtuk a járási bizottságnál, ahol Bgeresi elvtárs jelen volt. Azok a kilépő tagok felvetették, hogy milyen követeléseik vannak a termelőszövetkezettel szembe, amit ugy gondolunk, hogy jogos és lehetőség van a teljesítésére. Valóban a vetőmag Lés a lovak túlzottan fel-lettek értékelve. Ezt elismerte a termelőszöIvetkezet részéről Bgeresi és Goja elvtárs is. Elismerték, hogy ez a felvetés jogos a kilépő tagok részéről. Azonban, amikor nem voltak jelen ja kilépő tagok, akkor azon a véleményen volt Bgeresi elvtárs, sőt még 'most a szünetben is, hogy ezek az emberek dezorganizálták a termelőszövetkezetet. Legtöbb elvtárs hozzászólásában elmondotta azokat a hibákat, amelyek meg vannak a termelőszövetkezetből kilépő tagokkal és a középparasztokkal való foglalkozás területén. Bzek a hibák a békési járásban is fennállanak. Hiányosságként vetődik az fel, hogy a Szabad Nép vezércikkének megjelenése óta beszélünk ezekről a hibákról és vitatkozunk, azonban még mindig nem jutottunk ki azokba a termelőszövetkezetekbe, ahol ezek a problémák fennállnak. A bizottság ugyan az elszámolást végzi a tanács részéről. Azonban a JB részéről a bizottság munkáját nem előzte meg munka, hogy összehívta volna a kommunistákat és megbeszéltük volna velük a helyszinen ezeket az elkövetett hiányosságokat és ennek alapján előkészítettük volna, hogy a bizottság ténylegesen alapos munkát végezen. Ugy, ahogyan Nagy elvtárs elmondotta most a felvilágosító munkának a zömét a termelőszövetkezeteken belülre kell összpontosítani, hogy megértessük ezeket a problémákat a termelőszövetkezeti tagokkal. Az a legfontosabb feladat, hogy a bizottságok munkáját politikai munka előzze meg. A párttagsággal legyen tisztázva ez a probléma. Csak akkor tudja a bizottság is megfelelően és reálisan felmérni a problémákat a termelőszövetkezeteken belül. Mag elvtárs: /Kaszaper/

Egy kérdésre szeretnék választ kapni. Az tapasztalható, hogy a üzabad Nép vezércikke nyomán a kulákok rendkívül életmagra kezdenek kapni. Az a helyzet

? hogy az elmúlt évek során a kulákok elmentek a faluból, itthagyták ingóságaikat, kocsit, lovat, gazdasági felszerelést. Ezt a tanácsnak hasznosítani kellett. Amit a csoportok részére adott a tanács. A csoport az ingóságokat megváltotta, az árát befizette a tanácsnak adóba. Ezt a csoport igazolni tudja. Most a kulákok felszólították a csoportot, hogy adja vissza, Elmennek a házakhoz és ijesztgetik a csoportagokat, hogy 1-2 év múlva ugy is ők lesznek hatalmon. Azt szeretném tisztázni, hogy amikor a csoport megváltotta az ingóságokat, kinek a tulajdonát képezi. Jogos-e az, hogy a kulák visszakapja. Van egy másik kérdés is. Az az asszony, aki 52-ben felborította a község életét, fellázította a községet, most a legfelsőbb ügyészség-,