MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. március 14. - 1955. április 25.

1955. március 23.

oonuolván, hogy ha a pap tanácstag lehet, álért ne taníthatná as ifjúságot, -zen a területen nlnsces elég tiszta sáp, hogy i.ogyaa, mimőuon vegyék est a kéráóst. Ugy látóra, hogy a tanácsválasztok óta szervezett népnevelő munkáról nem lehet beszólni egy-két hely kivételével. Nem folyik szervezett népnevelő munka. A kisgyűlés előaáék a helyi pártszerveset részéről nincsenek összefogva. A kisgyűlési előadók, vagy a ke^yüjtésről beszélnek, vagy csak más kérdésről, elszakítva a termeléstől. Sokkal szélesebb alapokra kellene helyezni as a^itáciét ugy is, hogy jobban arra nevelje a párttagságot, hogy maguk a párttagok le, ahol élnek, dolgoznak, megjelennek, lépjenek fel a pártellenes nősetek ellen. Lehet tapasztalni, hogy párttagok, sőt vesetők jelenlétében is ellenséges nézet uralkodik el ée a pártvezetők agyonhallgatják. Kevés az, hocy csak szervezetten follyos népnevelőmunka. Nópnevelőaunka, politikai munka folyik a megyében is, de kevés az, hegy csak arra támaszkodunk. A népnevelő értekezletek as utóbbi iuőben eléggé sablonosak. A beszámolok azzal foglalkoznak, hogy országosan mit kell tenni, de hogy konkrétan abban a késségben milyen helyi problémák vetődnek fel és mit kell ott helyben tenni, azzal kevésbbé foglalkoznak. A titkári beszámoló megkerüli azokat a kérdéseket, amelyek a uolgosókat foglalkoztatják. Különösen a begyűjtéssel kapcsolatos problémákat nem vetik fel, azt hogy milyen begyűjtés ellenes hangok vannak a községben és rámutatna arra, hogy miért ssükséges a begyójtée. helyes lenne, ha a népnevelőértekezletek beszélgetés formájában zajlanának le, ne éresse a népnevelő feszélyezve magát, hanem olyan légkörben follyon le, ahol mindenegyes népnevelő nyugodtanfelvetheti a nehéz sógeket. 1949-5o-bea szinte tapasztalatcserék voltak a népnevelőértekezletek módszerben is. -gy ls felvetették, hogy ha egy ilyen kérdés merülne fel, milyen válását adna rá az elvtárs - és erre mindenki elmondta a véleményét. A vezetők is tanultak ezen a népnevelő értekezleten. 1953-ban a választásnál felretették kondoroson, hogy miért nincsen több párt és as egyik népnevelő azt válaszolta, hogy ugy lehet leginkább megválaszolni, hogy a fogason van egy kabát és több rossz kabát, ha a többi rossz fent lenne, akkor is az ess jőt választanák. A KV határcsatából kiindulva feltétlenül fel kell lépni az ellen a veszély ellen, amely a tömegek lebecsülésében mutatkozik meg. Sarkadon as egyik aktivaértekezleten az egyik elvtárs ugy vetette fel, hogy as nem érti mamár a párt politikáját, aki nem akarja, káros hatása lenne, ha nem vennénk fel az ilyen nézetek ellen a harcot. kgyesek ast tartják a KV határozata után, hogy a párt raostmár mindenre képes a tömegek nélkül is, mindent meg tud oldani egyedül la. Eszel a kérdéssel is kell foglalkozni, ho«jr a KV határosat végrehajtása éppen a dolgosok széles bevonását igényli. klss elvtárs} A dolgozók egy kérdésnek felvetették azt, hogy igen sok úüíyru vezeiofunkciéba öeférkősött személyek vannak, felvetődött, hogy sok vállalatnál, szerváéi igyekeznek megtartani ezeket az elemeket, ...int különböző szakemberek és pótolhatatlan munkaerők. Ahol a tömegek tudnak erről és bessélnek róla, ha nem történik intézkedés a fokozatos leváltásukra, a.Jtor a tömegek bizalma csökken. A KV határozata nyo mán beállott változásokat összekötik a Szovjetunióban történt dolgokkal, malenkov elvtárs lemondásával, ast mondják hogy annak mintegy következménye, éa Nagy elv tárénak az esetét ugy magyar ássák, hogy Nagy elvtárs nem tett semmi rosszat, a Ssovjetunióban ls volt változás, itt is kellett valamit Csinálni, ks elég sok dolgosé nézi, hogy van-e ebben valami igas.