MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. március 14. - 1955. április 25.

1955. március 23.

Az egyéni dolgosok ugy beszélnek, hogy az ősszel tsz-be kell úgyis mindenkinek lépni és jobb előbb, mint utóbb, inkább mi lépjünk be, mint vigyenek, ue tegyenek pénzzé mindent. Az agitáció ilyen irányban ls térjen ki, hogy nincsen ok arra, hogy a jósságot elpocsékolják. A sajté is foglalkozzon essél a kérdéssel. A külső ellenség igen rákapcsolt a különböző rémhírek terjesztésére. Körülbelül 15-2o késséget érint es. Van ahol nagy mennyiségben találnak röplapokat, kedvező az, hogy sokhelyről behozzák. Volent János 8 holdas egyéni dolgozó paraszt ahogy megtalálta azonnal hosta be, a megyebizottságra is hoztak be. fie nem mindenütt es a gyakorlat, hogy behozzák, sokan továbbadják szomszédnak, rokonná, barátnak egy-egy példányt. Nekem az volna essél kapcsolatban a javaslatom * mint ahogy as ősszel ls megpróbáltuk szervezni - szükséges ehhez társadalmi segítség is, hogy a továbbterjesztését megakadályozzuk, nem tudjuk csak s saját erőnkből megoldani. Azonkívül a sajtó is foglalkozott azsal, hogy vannak becsületes dolgozók

t akik behozták, ksökre ellenérseket tellene kidolgozni, mert a belső ellenség ls igyekszik félrevezetni, félremagyarázni és a saját maisára hajtani a vizet, kz nyilván ast mutatja, ho^y nekünk is fokozottabban kell eszel foglalkozni. majoros elvtárai egyetértek azsal a felvetéssel, hogy ez a jelentéé és különösen a jelentésben a feladatokkal kapcsolatos rése nem eléggé veti fel azokat a problémákat, amelyeket a kV határosat utás meg kell oldani. Az egyik kérdés, hogy a kV határozata előtt az egyéni párnáztok segítségét magyaráztuk és most nem igen tudják, hogy hogyan fogjanak ahhoz a kérdéshez, ho^y megmagyarázzák ast, hegy az egyéni paraszt gazoaság mellett sokkal nagyobb gondot fordítani a tsz-ek megerősítésére és számszerű fejlesztésére. Ha most kimennek as egyesi :arasztSág köré azzal, hogy lépjenek be a tss-be ast mondják, hogy két hónappal ezelőtt ast magyarázta, hogy a kisparaszti gazdaságok ha jól termelnek a szocializmust építik. A sajtónak ls kellene foglalkozni essél a kérdéssel ugy, ahogy es a valóságban van. Hogy tartósan fejleszteni, bővíteni a gazdaságot csak a termelőszövetkezetben lehet. Ha ezt a kérdést ml nem dolgozzuk ki a tsz-ek felé, az agitáció eaen a téren helytelen mederbe csúszik. As osztályellenség ast mondja, hegy a tsz-ek erőszakos fejlesztése megy újra, hogy ha valaki nem akar belépni kényszeritik. hgyesek ast mondják, hogy azért mennek be a tss-be, mert nem kell adót fizetni. As osztályellenség ast mondja, hogy amit adtak június óta, ast most visszaveszik, mi azt próbáljuk megmaejrarázni, hogy nea vesszük vissza, de nem vetjük fel azt, hogy júniusban az ellenség azt mondta, hogy nem adnak semmit csak Ígérgetnek, ha nem adtunk semmit, akkor mit akarunk visszavenni. A parasztok érzik, hogy kaptak és ast féltik, hegy most visszavesszük. A másik az állami fegyelem tudatosítása és ezen a téren elsősorban o vezetők példamutatása. A mi járásunkban az egyik községben ugy, mint a másikban csalások vannak a vágások körül és elsősorban a vesetőknél. Világos, hogy es az állami fegyelem lazulását áéjfésl jelentette. Itt a vezetők hiába magyarázzák as állami fegyelem szükségességét, a tömegek vetik fel est a kérdést. As állami fegyelem megszilárdítását véleményem ezerint a dolgosé parasztság becsületes része jól fogadta, helyeselték. Azg mondták, hogy ha én meg tudom fisetni, fizesse más is és azt mondták, hogy semmi engedményt nem kell adni. Vas egy pár ssás, aki nom tud eleget tenni, de van aki jíspekulál a gabonával. As agitéclóval kapcsolatban, falun egy sor tisztázatlan kérdésé' van. Megvannak a népnevelő csoportok és as mhp csoportok, mi ézselegy sor párttagot kivontunk as alapsservesetektől. kseknek a párttagoknak a politikai tömegmunkát azon a területen kell végesni, ahol dolgosnak.