MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. március 14. - 1955. április 25.

1955. április 25.

községek. Tudja-©, hogy a lemaradt kösségőkben mi ai oka a lemara­dásnak, mennyi a hátralékos. A lemaradás mennyiben függ össze as ál­latállomány csökkenésével és hogy ennek tudatában konkrétan mit tett a megyei tanács végrehajtébizottsága, vagy a begyűjtési hivatal. A •agyai tanács végrehajtobizottsága, a begyűjtési hivatal hogyan ta­nulmányozza a jé járások ás községek begyűjtési munkáját ás mit taes a jé tapasztalatok általánosítása érdekében ée a rosszul dolgozd be­gyűjtési hivatalokat a tapasztalatok alapján hogyan segíti konkrétan a begyűjtési hivatal. Csepesz elvtárs; A kulákoknak hány százalékának van hátraléka. Válasz: Saontlyányl elytársf Azokkal az elvtársakkal elbeszélgettünk, akikről gondoltuk, hogy jő munkát tuonának végezni a begyűjtésnél, vagyis hogy átadásukkal erősítenénk a begyűjtési hivatalt. De ezen a téren nagy eredmény nincs. Járásoknál agy dolgosét sem tudtunk átszervezni a be­gyűjtési vonalra - abban a két járásban, amelyet én ismerak, a pénz* ügyi vonalra mentek át elvtársak. Arra vonatkozóan, hogy mennyi a hátralékos, ae elvtársak ahogy tájé-' koztattak engem a jelentéében foglaltak a legfrisebb adat. Ebben a saámban benne van az 1955-ről átjött hátralékosok száma ls. Most ugy látjuk, hogy némi csökkenés lesz, de ez számban nem fog megmutatkoz­ni, mert hozzájön majd a második negyedévi hátralékosok száma is. A Központi Vezetőség határozata óta minden alkalmat felhasználunk arra, hogy az elvtársakat meggyőzzük arról, hogy a kulákokkal szemben a meg­alkuvást számolják fel. Sarkadon felvetették, hogy mit csináljanak as egyik kulákkal Méhkeréken, akinek háromévi hátraléka van, neki nincs miből fedezni, de van neki egy-két családja, aki tele van állattal, ás nem tudják hogyan hajtsák be a kulákon a hátralékot. De atéren is van azért javulás minden járásban. Azt a helyzetet, ami a KV határoza­ta előtt volt esen a téren nagyjából felszámoltuk, elsősorban a kulá­kokat számoltatják el. Több olyan kérdésekkel foglalkoztunk nemcsak a végrehajtőbizottságon, hanem azon túlmenően le, hogy hogyan tudnánk előbbrevinni a begyűj­tési munkát. Az adminisztratív intézkedéseken kivül as elvtársak kap­tak mag járásokat, hogy a begyűjtési munkákban segítsenek, ellenőriz­zék. Az utóbbi időben a pártszervezet is tárgyalta, hogy a begyűjtést hogyan javítsuk meg. Több intézkedést tettünk az utóbbi időben, mint ezelőtt. Általában a begyűjtési apparátusban, da a megyei tanácsnál ls a Központi Vezetőság határozata óta sokkal komolyabb az elvtársak hozzáállása ehhez a kérdéshez. Azonban azt a lazaságot, ami a begyűj­tési hivatal ás a végrehajtóbizottság munkájában megmutatkozott - nem­csak ebben ae első negyedévben, hanem még az 1954-©e esztendőben is ­ast azért nem lehetett ugy felszámolni, hogy annak már komolyabb ered­ménye lenne. A márciusi határozat óta a járási tanácsok jobban rákap­csoltak a begyűjtés szorgalmazására. De a községi tanácsoknál és a lemaradt községekben es kevósbbó volt észlelhető. As orosházi járás­ban Pusztaföldvár lemaradott volt ás az utóbbi időben feljött. Nem ki­elégítő ez az előrehaladás, de érezhető. A szeghalmi, sarkául járások egyes községeiben nagyon kicsit, vagy egyáltalán nem érezhető javulás. A járási tanácstitkár kiment ükányba és meg akarta beszélni az elv­társakkal a kérdést. Az elnök itt uj elvtárs, a helyettes a volt el­nök. Elhagyták a községet ée csak akkor jöttek vissza, amikor újra kimentünk. Nekünk az volaa a javaslatunk, hogy egy-egy községben ma­radjunk kint 5-4 napot, amig rendet nem csinálunk, mert máskülönben nem tudunk eredményes munkát végezni a lemaradás pótlása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom