MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. március 14. - 1955. április 25.

1955. április 18.

Ibi Önbírálat kánt vetem fel. hogy még én magam sem vettem részt taggyűlé­sen. Az nem mentség, hogy az a kézség., ahova be vagyok osztva felelős­ként mindig hétfőn tartja ée végrehajtőbizottságl ülés után nem tud­tam kimenni kocsi hiányában. Ja megszerveztem, hogy kimegyek VB ülés ülés után, még lesz 6 taggyűlés a községben, remélem ezeken részt tu« dok venni. liátkal elvtárs; egyetértek majoros elvtárs felvetésével a községi tit­károkra vonatkozóan. Ae én véleményem ls az, hogy a községi titkára­inknak egyrésze meg fogják állni a helyüket erre nincs biztosíték a je­lenlegi felkészültségükkel. Egy„tértek azzal, hogy magasabb követelmé­nyeket kell magunk elé állítani, hogy fejlettebb elvtársakat adjunk a községekbe. Vannak járások, ahol a JB-n dolgozó elvtársak tanácstala­nok egy-két községben a titkár beállítását illetően. A szeghalmi járás­ban e^y-két községben nem tudja a járási első titkár, hogy milyen el­gondolás lesz a községi titkárra vonatkozóan. Ezekkel az elvtársakkal le kellene ülni, megbeszélni a dolgokat. Van egy olyan probléma a közsé­gi szervezeteknél, hogy összekeverik az elvtársak a racionalizálással a kihelyezett elvtársakat, azokkal a káderekkel, akik a központ által lettek lehelyezve. Emiatt van az, hogy lebecsülik azokat az elvtársa­kat, akiket azért helyezünk kl, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezését megfelelően biztosítani tudjuk. Ez a két kérdés nincs meg­magyarázva az elvtársaknak. Ha erre nem figyelünk fel, ez hiba lesz. Most a racionalizálás megindul és á*é az a cél, hogy ezek kikerüljenek a termelésbe. Egyetértek azzal a beszámolóval, amit K.Nagy elvtárs elmondott, a ml tapasztalataink szerint is igy néz ki, főleg a taggyűlésekre vonatko­zóan. Azonban még mindig vannak olyan helyek, ahol jóformán semmi elő­készítés nincs taggyűlésre és azt hiszem, hogy az ilyen helyen erőtel­jesebben fel kall lépni és bizonyos esetben a felelőség kérdését is fel kell vetnünk. Kint voltam e^y tsz-ben taggyűlésen, ahol annyiból állt az egész beszámoló, hogy felállt az elvtárs és azt mondta, hogy se ideje, se módja nem volt arra, hogy felkészüljön és ezzel leült. Ez járási szákhelyen történt meg, ahol függetlenített községi titkár van és a JB-től is tartózkodtak ott. Fő hibának azt tartom, hogy a pártépi­tési feladatokat nem emelik ki a beszámolók eléggé. Egyrészt a pár tok­tatáe munkája terén, de nemcsak itt, hanem a tagjelölt felvétel terű* létén is nekünk egy sor problémánk van a tsz-ben ée falun is. Másrészt a tagdíjfizetés kérdése. A falusi pártpolitikai munka megjavításával kapcsolatos munkánkat nem szűkíthetjük le a káder kérdésre és a választási eljárásokra. Az egész pártszervezet munkáját, annak tartalmát javítani kell ezeken a taggyű­léseken. Ez viszont háttérbeszaruit. Az elkövetkező időben hassunk oda, hogy ezen változtassunk. Borbély elvtárs: Azt hiszem, hogy a határozat végrehajtása területén mu tatkoző problémáknak egyik alapvető oka, hogy a Központi Vezetőség ez­irányú határozatának a feldolgozását nem eléggé széles körben és alapo­san biztosítottuk, ml sem a függetlenített apparátusban, de különösen a falusi pártszervezeteknél. Nyilván a tagsás között e munka jelentősé­gát tuuatoeitani akkor már bizonyos mértókigtóső, amikor ténylegesen a küldöttválasztó taggyűlésre kerül a sor. Ezt meg kell, hogy előzze a falusi pártszervezetek létrehozását. Ez az egyik oka annak is, hogy szá mos helyen nem sikerült, másutt többszöri szervezőe után sikerűit össze hozni a tagságot. Nem lemérik, nem látják nagy horderejét a község mun­kájára vonatkozóan, ilyen esetben nem is várhatjuk, hogy a tagság meg­jelenjen az értekezleten. Éppen ebből adódóan u^y gondolom, hogy bem ká ső az, hogy a pártszervezeteinkben, falusi alapszervezeteknél még ezt a határozatot Ismételten napirendretuzzük ás feldolgozzuk, ott is, ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom