MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. szeptember 13. - 1954. október 25.

1954. október 4.

látogattuk le közösen a Molnár elvtárssal, ahol tudtuk, hogy a feltételek megvannak ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek u.j tagokkal erősödjenek. Valóban az a helyzet, ahogyan a Biró elvtárs mondotta, hogy ezzel a kérdéssel nem foglalkoztunk megfelelő mértékben. Legalábbis azokat az egészséges lehotőségeket, amelyek megvannak ezeken a helyeken, nem használtuk ki. Mi ezzel nem foglalkoztunk kellő formában, járási, he^yi szerveink vezetői pedig egyáltalán nem foglalkoztak vele. A termelőszövetkezetek részéről olyan vélemények vannak, hogy nem akarnak újból 1952-es évet a fejlesztéssel kapcsolatban. Azokon a helyeken, amely etet lelátogetbunk - leültünk a helyi tanács, párt vezetőivel,, tsz vezetőivel, amikor mélyebben a kérdéseket megvizsgáltuk, az elvtársaknak az volt a véleményük, hogy ilyen formában van lehetőség arra, hogy a termelőszövetkezetekbe a dolgozó parasztok belépjenek, illetve van lehetőség arra, hogy a szövetkezetek bizonyos mértékben megerősödjenek ujbelépőkkel. Példa erre, Kétsoprony, Nagyszénás, Bucsa, Füzesgyarmat, általában azok a községek, ahol a termelőszövetkezetek jól működnek, jó gazdasági eredményt értek el. A hiba ott van, hogy, mi sem sokat tettünk annak érdekében, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználják. A tsz szervezés kérdése lefezükült 1-2 emberre. Fel szeretném Vetni ezt a kérdést, igaz, hogy elsősorban ez a mi feladatunk, ezekben a hetekben csak ezzel kell foglalkozni. Azonban nem minden esetben van az meg, hogy a tsz szervezők ezzel a munkával foglalkoznak. Pl. az orosházi járásból befutott az a jelentés, hogy 6 előkészito-bizottság van. Igy tudtuk, amikor a területre kimentünk, és a helyi párttitkár, helyi tanácselnök erről nem tudott, amikor megkérdeztük a járási szervezőt, hogy honnat vették ezt, azt mondottak, hogy csak ugy hallották. A szövetkezeti csoport vezetője azt mondotta, hogy nem érünk rá ezzel foglalkozni. A helyi tanács, párt szervezet szintén nem foglalkozik ezzel a problémával, nem érnek rá, mert itt van az őszi betakaritás, stb. Az igazság az, hogy a dolgozó parasztok maguk vetik fel ezeket a kérdéseket, de senkinek nem jutott eszébe lemenni ezekhez, hogy ezekkel a dolgozó parasztokkal elbeszélgesenek. Kétsopronyban van 4—5 dolgozó paraszt, aki sorra-járja a tanyavilágot, hogy nem-e volna jó tsz-t alakítani, A párttitkár elvtárs, községi tanácselnök, részéről már beszéltek velük,amikor bementek oda, de hogy kimentek volna, és összehívták volna őket és elbeszélgettek volna velük - ez nem történts meg. Amikor észrevették a szövetkezet-ellenes emberek, hogy ilyen hangulat van, mindjárt megindult a szövetkezet-ellenes agitáció. Nincs ezekkel a dolgozó parasztokkal ugy is foglalkozva, hogy ha ilyen érdeklődés van a részükről, akksr megmondják nekik, jöjjenek közénk. Közvetlen lent az emberekkel nincs foglalkozás. A mi termelőszövetkezeteink, községi, járási szerveink nem csinálják uzt, hogy a termelőszövetkezeteken belül egyes emberekre támaszkodn .nak, pedig van számos becsületes termelőszövetkezeti tag, párttag, pártonkivüli, akiket erre a munkára fel lehet használni. A tsz elnöke, párttitkára azt mondja, hogy nem tudnak ezzel a munkával foglalkozni, nem csinálják azt sem, hogy lo-15 embert a tsz-n belül összehívnának, és megbeszélnék velük, hogy miről van szó. Ilyen irányú foglalkozás a kilépett tagokkal, vagy az egyénileg dolgozó parasztokkal nincsen. Nagyon jól érintené a szövetkezeti tagokat, ha azt látnák, hogy őrá támaszkodik az elnök, a párttitkár, hogy először velük beszélik meg a problémákat. Ezért mi vagyunk a felelősek, hogy ez eddig nem ment. Meg szeretném említeni azt, hogy ne szűküljön le a szövetkezetekkel való foglalkozásnak a kérdése csak a megyei és járási tanácsnál lévő 1-2 szervezőre.Ha nem foglalkoznak a megye, községi, járási végrehajtóbizottságaink ezzel, nem számoltatják be ezeket az embereket, nem