MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. március 10. - 1952. március 31.

1952. március 24.

elérni, hogy azt megfelelően kitudtuk: volna vinni a tanyavilágban. Ezt a gyomai járásban sem tudtuk általánosítani. Gyoméval kapcsolatban az az elgondolásunk, hogy itt ebben a járásban súllyal rámegyünk, hogy kiépüljön megfelelően a csoportos agitációs és ugy fogjuk azt általánosítani. Ugy néz ki általánosságban a kép, hogy zömeben a tanyavilágot agitációs munkával nem tudtuk átfogni. Az a tapasztalat, hogy tartanak aa elvtársak kisgyüléseket, de inkább csak a közelebb eső helyeken, ez pl, vonatkozik Békés községre, Köröstarcsára stb, A szmléltető agitációt ezzel kapcsolatban a tanyavilágban naa sikerült kiépiteni. A népnevelők összetételének megjavításával kapcsolatban* Ezzel foglalkozik a jelentés, itt két község van felvetve Szarvas és Sarkad, azonban nemcsak itt van hiányosság, hanem a városoknál is tapasztalható hiányosság, él, Békéscsaba. Gyula, Orosháza. Vannak olyan területek pl. Békéscsabán a II, kerületnél az összetételt nem tudjuk megfelelően megjavítani, mivel itt alig van dolgozó paraszt. Kapcsolódva ahhoz a kérdéshez is, melyet a Nagy elvtárs felvetett, hogy mire alapozzuk, hogy van változás az összetétel területén, mi ezzel kapcsolatban képet még nem kértünk be a járásoktól, a kiszállások során nyert tapasztalatokra alapoztuk, megnéztük Szarvas és Sarkad járásnak minden községét, ugyanakkor más járás községeiben is személyesen győződtünk meg erről a munkáról, Szent-Antal láccal kapcsolatban: megmutatkozik a klerikális reakció munkája, különböző papirt irnak azt küldözgetik egymásnak, ezzel vonják el a tömegeket a termelő-munkától, A megye több községéből van ilyen irányú tapasztalatunk. Nemcsak ilyen formában nyilvánul meg a klerikális reakciónak a tevékenysége, szekták dolgoznak, olyan területen épitik magukat, ahol erősödés mutatkozik, a püspökségen keresztül papi kiópitések vannak pl, Bélmegyeren. Láda elvtárs kédezi, hogy kb, egy héten mennyi csoportos megbeszélést tartanak a megyében. Az elmúlt hét folyamán körülbelül 3oo csoportos beszélgetés volt a jelentések alapján, mellyel kapcsolatban azt kellmegállapítani, hogy igen kevés, de azt is meg kell mondani, hogy főleg az utóbbi 2 keten nőt 3oo-ra, előzőleg még kevesebb volt. Az élenjárók bevonása az agitáciéban ugy néz ki, hogy egyrésze az élenjáróknak be van vonva, itt gondolok arra, hogy pl. az ipari üzemekben az élenjáró dolgozók be vannak vonva, akik felvilágosító munkát végeznek, vagy a szocialista szektorokban a jól dolgozók végzik a felvilágosító munkát, de annál kevesebb tapasztalat van arról, hogy az egyénileg dolgozó parasztokat ezen a téren dolgoztatnák, azon a területen, ahol lakik és élenjár a munkákban. Az egyénileg dolgozó parasztoknál nem tudtunk ezen a területen még komolyabb lépéseket teani előre. Bányai elvtárs kérdezi, hogy a tszcs-k felé milyen szempontokat adtunk ki. illetve mentek ki a begyűjtéssel, általában az agitációs munkákkal kapcsolatban: ment ki 2 esetben irásos anyag az agitációra vonatkozóan a tszcs-kkel kapcsolatban, ezt megelőzően nent ki tőlünk olyan irányú intézkedés, hogy brigádokba, munkacsapatokban osszák be a népnevelőket, ahogyan ellenőriztük ez meg is történt. Most január végén ment ki egy másik irányelv azzal kapcsolatban, hogy hogyan végezzék a felvilágosító munkát. Szintén irásos anyag ment ki a tszcs-n belül folytatandó felvilágosító munkával kapcsolatban, itt súllyal van tárgyalva a tszcs, szerepe a begyűjtéssel kapcsolatban, a példamutatás kérdése, emellett most külön közvetlen beszéltünk erről az agit.titkárok értekezletén, hogy hogyan menjen a felvilagositó munka a tszcs-n belül is, Meg kell mondani, hogy ezen a téren elég gyenge volt az ellenőrzés^ az összefogás, általában a szoc, szektorok agitációjának az összefogása, melyen feltétlenül változtatni kell, Lipták elvtárs felvetette, hogy általános-e az, hogy a taggyűléseken rosszul tárgyalták meg a Politikai Bizottság határozatát az agitációs munkával kapcsolatosan, nem lehet azt mondani, hogy ez általános lett