MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1951. január 3. - 1951. február 20.
1951. február 6.
Nyilvánvaló,hogy ebben és az ehhez hasonló községekben nem látják, hogy a feladatok végrehajtásában be kell ka pcsolni a dolgozók széles tömegeit, és hogy ez nem képzelhető el agitáció nélkül, politikai felvilágosító munka nélkül. A mostani nemzetközi viszonyok közötti helytállás, a fegyelem megszilárdítása, a falu szocialista felépitése nem a sz^zanya parancsára történik, - hanem SZÍVÓS agitációs munkát követel. Hogy a munkásosztály hatalmon van, nem csökkenti az agitáció jelentőségét, erre Rákosi elvtárs is felhivta a'fig/elmünket: " Llió'ja azonban hatalmon vagyunk, gyakran akadnak olyanok, akik nem látják szükségesnek,hogy a nap-nap után felmerülő uj kérdéseket' minden oldalról megvilágítva, népszerűen és közérthetően, ahelyi vi•szonyokra alkalmazva magyarázzák #eg a tömegeknek. Kezd kialakulni a pártmunkásoknak olyan tipusa, amely mindent szervezéssel akar megoldani', amely lebecsüli az agitáció jelentőségét.lebecsüli azért,mert már nem tartja fontosnak a tömegek'meggyőzését., és ami ezzel elválaszthatatlanul összefügg - a dolgozó tömegekkel árre !s°van sl?.mo§ 1 |e?Sa" Gyulán a Galbácskerti'alapszervezet titkára Juhász elvtárs, amikor felelősségre vonták a területén folyó népnevelő munka hiányosságaiért azt mondta:"^em szüksékeö a mi területünkön agitálni, ott csak proletárok laknak, nem érvényesül az ellenség hangja, mennek a dolgok agitáció/nélkül is." Vannak olyan helyek, ahol az agjitációt bürokratikus igazgatással akarják pótolni.Ezzel csak 'árt okoznak. Példa rá Gyulavári, ahol 1945-ben az elvtársak mindenben elöl jártak, aztán úrrá'lett*a parancsolgatás és visszafejlődött a pártszervezet. Vagy Újkígyóson Affócs elvtárs azt mondta: " Hanem ugy dolgoznak a népnevelők, ahogy -előírjuk, ki leszhek zárva a Pártból." Ahol jobb az agitációs munka, jobbak az eredmények is: Pel lehet említeni Ecsegfalva példáját,. ahol lényegében megmozdult a föld.Ahol a lakosság 80 j&HR benn van már a te me lő szövetkezetben. A mi munkánkon unulik,hogy . ezt a jó hanuglatot tovább fejle.sszük. : Röviden a fentieket kivántam bevezetőül elmondani az agitációról, mini}, a tömegek vezetésének, valamint a Párt és. tömegek közötti kapcsolat szilárdításának főmódszeréről, annak jelentőségéről. Milyen fordulatot hozott a Politikai Bizottság nov. 21-i határozata nézzük meg röviden a feladatok végrehajtásának tükrében.A határozatot párttagságunk zöme ebben amegyében is megtárgyalta, taggyűlésen, népnevelő értekezleten, konferenciákon. A megtárgyalásnál mutatkoztak hiányosságok. A legtöbb helyen, még a Megyebizottságnál is csak általánosságban foglalkoztunk a határozattal, és nem vetettek fel konkrét határozatokat,hogy hajtsuk végre a határozatot, megyei, járási, városi viszonylatban. A legtöbb funkcionáriusról, nem lehet azt mondani,hogy a határozatot egy hosszú időre szóló útmutatónak tekinti. A Sarkadi Cukorgyárban azzal tették el,hogy" e ;y a sok közül." Azonban vannak jó kezaeményekések is.Orosházán *ági elvtárs alaposan áttanulmányozta a határozatot és átbeszélte az alapszervi titkárokkal. Vannak járások, városok, ahol már hozzáfogtak a határozat' végrehajtásához, itt a megye-székhelyen és az orosházi járásban már tartottak népnevelő tapasztalatcsere értekezletet,hogy felszínre hozzák az agitáció legjobb módszereit. De pl. a Sarkadik,békési, szarvasi járás még a megyei tapasztalatcsere értekezletre /sem küldte be a, kért e'gy-két légjobb népnevelőt.
