MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1950. június 10. - 1950. szeptember 26.

1950. június 20.

tartozik a kérdés megoldása ós a pártszervezet esetleg csak tudomást vesz az eseményekről ÓS sz irányitasnál a Pártot kivüi hadjuk. Agitacicnkban móginkabb ki keli hangsúlyozni, hogy a fokozott osztalyharc tüzében hajtjuk végre ezeket a munkaiatokat* Habár a kuíuáokra már töob csapást mér t'ink.ez távolról sem jelenti ezt,hogy támadási és ellenállási kedvük megtört volna, Fokozni kell ennek erdekében az agikciót, főkénen a szocialista szektorokban, de egy pillanatig sem szabad elhanyagolni az egyénileg dolgozó parasztokat sem. Ugyanakkor könyörtelenül kell fellápnunk minden kulák szabotazsai szemben, és ha valahol feltűnő, kirivó módon támad a kulák, ugy,hogy a jóérzésű, becsületes dolgozó parasztság jogos megvetéssel í'oraul el tóié, akkor a rendészeti és bírósági eljárást is igénybe lehet, sőt kell venni, Iáért ugy lesz a becsületesen dolgozó narasztsag megnyugodva, ha latja, hogy az ellenséget megbünteti a demokrácia. Az agitáció gyengeségének tulajdonithatő, hogy az arat ási szerződések megkötésévei is a i'inisztert

r

nacs határozatát aiapulvéve, mintegy 10 nanot késtünk, A cséniőmuhkasok leszerződ tetősé nefe határideje június 15 lett volna ós még a mai napig sem történt meg, V.ég mindig 700 munkás hiány • van, Liz azt jelenti, hogy ifefclréstünk az agi

j;a.ci~va 1 és elvagyunk merülve a. szervezési munk^aJokba__és az elvtáTsalm

ak nincs ideiil

k~aTra, *~pAgy_,az gj^^j^i"

'

)

vfi l iogIaT

kőzzam^7~fi

1

e3"t hagytunk aá^ációnkbafrel? a kuV^Í^BFa~Teserí' betört l$s~o~ ura lia a helyzetet, rémhireivel a tanyákon. A kuk kok fő érve a haboru kérdése tudjak,hogy attól minden ember fél,A másik érvük pedig a szocialista szektor lejáratása. A jelentés megirása azt a benyomást kelti,hogy defenziv helyzetből figyeljük az eseményeket és agitaciőnk eddig csupán a védekezésre szorítkozott. Hincs szó arról, hogy milyen ervekkel ómnk a kulakokkal és a klerikális reakcióval szemben, hogy támadó rómhirt.ejssztésüket visszaverjük. Hona harc minden szem gabonáért, a gépállomások segítsége, az .r-rnhómunkások élelemmel való ellátása, a falunak árucikkekkel való ellátása: a b Ft-os préaium, amit a szerződéskötésnél biztosítanak és számtalan más doigg, a falunak a jólétét biztosítja, a parasztság felemelkedését szolgaija, 1 ind ezeket az érveket a jelentés nem mutatja ki, habar szeren eltek a kisgyülések anyagában, A jeientós nem mutatja ki, hogy egy-egy háborús rémhírre mi volt a mi népnevelőink argumentuma, Ugy keli atnevelnünk dolgozó parasztságunkat hogy ők maguk ielentség az íYVB.-nak azokat a kulákokat, akik rémhírt terjesztenek. Munkaerő hiány van. Az embereknek a munkában lehet válogatni, sokan válogatnak,hogy kihez is szerződjenek. Nem lehet megengedni azt,hogy a demokrácia hatodik esztendeiében az állami gazdaságban sztrájkok legyenek, hogy a tszcs.-bői vándoroljon a munkaerő az állami gazdaságba, az a11.gazdaságból Budapestre, vagy mas egyéö helyre dolgozni.Ha nem tudjuk a dolgozó oaj.asztsaggaI megértetni a munkaverseny szükségességét, a darabbérezés helyességét;, akkor a fluktuáció tovább fog tortani'és nem lehet a tszcs, és állami gazdaság biztos abban, hogy a munka megkezdésekor nem fog-e több munkása elmenni máshova dolgozni. feltétlenül arra van szükség, hogy az egész -B. döntő feladatának tekintse a dolgozó oarasztsag mozgósításau, az agitáció érdekében és hogy jő kisgyülóseket készítsenek elő. Az agitáció erősítse a verseny szellemet a clolgozó parasztság között, a szocialista szektorokban,de a községek es jar sok között is. Kompromitáljuk a verseny komolyságát, ha tapssal honoráljuk a versenykihiv:.st és nem szervezzük meg,hogy el.'re-lendítsük a verseny ügyét.