MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.

1954. augusztus 4.

végrehajtó-bizottságtól, annak mezőgazdasági osztálya részéről, és az én részemről sem. Azért vált szükségesség' az, ahogy most a megyei pártbizottság foglalkozzon ezzel a nagyon fontos kérdéssel, és mutasson irányt pártbizottságainknak, állaini szerveinknek ebben a munkában. Elő kell segiteni megyénk területén az állattenyésztés általános fellendítését, fejlesztését. Ismeretes az elvtársak előtt, hogy mint országunk állatállománya, igy megyénk állatállománya is jelentős számbeli szaporodást, növekedést, fejlődést ért el a felszabadulást követő közvetlen helyzethez viszonyítva. A háborús pusztításokat, a német fasiszták által elrabolt állatállományt pótoltuk. Bár komoly nehézségeket kellett leküzdeni ezen a téren a felszabadulást követe evekben. Pl. az ország.egyik legnagyobb törzsállat tenyésztő gazdasaga, a mezőhegyesi állami gazdaság egy pár lóval, néhány szamárral, bivallyal kezdte meg 1945-ben a munkát. Ma pedig ezrével adja át az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek a legjobb minőségű állatoaat, nagy mennyiségű állati terméket ad közfogyasztásra. így fejlődött dolgozó parasztságunk állatállománya is. Termelőszövetkezeteink is mutatnak fel eredményeket az állattenyésztés fejlesztésében. Azonban koránt sem felel meg a jelenlegi helyzet arra, hogy fokozottabb mértékben járuljon hozná megyénk állattenyésztése dolgozó népünk szükségleteinek kielégítéséhez, élelmiszerrel való ellátásához, valamint a könnyűipar nyersanyaggal való ellátásához. Megyénk állatállománya nem felel meg arra, hogy biztosítva legyen megyénk mezőgazdasági ágainak a tervszerű, arányos fejlesztése. Ugyanis megyénkben a normális 2^4,2,6 kat.hold helyett 4.7 kat.holdra jut egy számosállat. Ha a tejtermelést vizsgáljuk, megállapíthatjuk azt, hogy nincs rendszeres, állandó emelkedés a tejtermelés terén, még állami gazdaságainkban sem, ahol legfejlettebb az állattenyésztés. Az állami gazdaságokban is 6.8 liter között van a fejési átlag. Ennél ^ágasabb szintet még egy esztendőben sem ért el. Nincs meg tehát a fokozatos anelkedés. Ennél rosszabb a termelőszövetkezetek istálló-átlaga. 1954. év erső felében bár javulást mutat, mégis csak 5.3 literes átlag van. Nagyon sok termelőszövetkezetnél még ennél is alacsonnyabb. A-megye 215 mezőgazdasági termelőszövetkezetéből 72 termelőszövetkezet tehenészetében az istálló-átlag 3 liter alatt van. Sőt 23 termelőszövetkezetben 2 liter alatt van. Bár termelőszövetkezeteinknél az elmúlt évekhez viszonyítva a számbeli növekedés területén van eredmény. Azonban még ez sem kielégitő, hiszen a termelőszövetkezetek közös állatállományából egy számosállatra 6.3 kat.hold szántó föld esik. Ha a termelőszövetkezeti tagok háztáji állatállományát is beleszámítjuk, akkor is 5,1 kat, hold földre jut egy számosállat. Itt meg kell emliteni azt, hogy termelőszövetkezeteink tagsága sem fejleszti kellő mértékben háztáji állatállományát. A termelőszövetkezeti családok több mint 58 százalékának nincs háztáji gazdaságában tehén.A termelőszövetkezeti családok 15 százalékának pedig sertés sincs a háztáji gazdaságában. Ha vizsgáljuk az állattenyésztés elmaradottságának okát, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy legsúlyosabb akadályozója az állattenyésztés fejlesztésének ugy megyei szinten, mint a termelőszövetkezeteknél a takarmány-termeeBtésnek az elmaradottsága, elhanyagolása. A takarmány biztosításának hiánya miatt nincs meg a lehetősége- a termelőszövetkezeteknek arra, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak megfelelő mértékben adjanak természetbeni részesedés formájában takarmányt, hogy azok a háztáji állományukat ellásák takarmánnyal. De nem elegendő a .takarmány a meglévő közös állatállomány részére sem. A takarmány biztosításának a hiánya az oka annak, hogy igen alacsonyak az állattenyésztés hozamai termelőszövetkezeteinknél, mert a megfelelő takarmányozással, megfelelő tápértéké/ takarmánnyal nem tuáják biztositani.