MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.

1954. augusztus 4.

A megye takarmány-termesztésének elmaradását mutatja az állatok részére legjobb szállastakarmányt biztositó lucerna, vöröshere vetés területe, ami a szántóterületnek csak mintegy 7-7»5 százalékát teszi ki. De más szállás-takarmány területén sem jobb a helyzet, Ez országos szinten sem sokkal jobb. Más népi demokráciákhoz viszonyítva ezen a téren országunk is el van maradva. £1. a Német Demokratikus Köztársaságban,a szántóterület lo-ll százalékát biztositják lucernatermesztésre. És a szállastakarmányok közül a lucerna adja a takarmányok 8o-85 százalékát az állatok részére. Ehhez képest mi nagyon el vagyunk maradva. Elhanyagolt az egész megye területén a legelő gazdálkodás. Bár a megye jelentős legelő-területtel rendelkezik, azonban évtizedeken keresztül ezek a legelők gondozva, ápolva - nem beszélve a trágyázásról - egyáltalán nem voltak. Az elmúlt év őszén termelési bizottságaink egyes helyeken kezdeményezték a legelők megjavítását. És egyes községekben, mint Köröstarcsán szép eredményeket ertek el, azonban ez nem terjedt ki az egész megyére. A takarmány-alapot növelő másodvetés a megyében éveken keresztül el volt hanyagolva. Bár ebben az évben van némi eredmény ezen a téren. Július 31-ig a megyében 26.334- kat.holdon vetettek másodnövényt termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk, ami növelni fogja az állattenyésztés takarmány-alapját. Az állattenyésztés elmaradásának másik döntő oka a tenyészállatok, különösen az apaállatok gyenge minősége. Bár az apaállat ellátottság számbelileg megfelelő megyénkben, de a kiválogatás, megbizhato magas hozamú egyedek elszaporitása továbbra is egyik legfontosabb feladatunk. Gátolja az állattenyésztés fejlesztését tovább - különösen .termelőszövetkezeteinknél - a megfelelő férőhelyek, és a megfelelő hozzáértő gondozók hiánya. Nagyon sok termelőszövetkezetünkben az állatállomány szétszórtan, nagy körzetben, eléggé elhanyagolt istállókban van elhelyezve. Ami nagyban növeli az állattenyésztés és az állattenyésztés hozamának önköltségét. Emiatt a termelőszövetkezeteink nem is fordítanak megfelelő gondot az állattenyésztésre. Sut sok helyen ebből kifolyólag ellentétek vannak az állattenyésztésben dolgozó és á- növénytermesztésben dolgozó termelőszövetkezeti tagok között. Olyan vélemények is vannak, mint a kondorosi "Micsurin" termelőszövetkezetben, hogy: "a növénytermesztők tartják el az állattenyésztőket." Termelőszövetkezeteinknél még az állattenyésztés jelenleg legjövedelmezőbb ága, a sertéstenyésztés is el van hanyagolva, nem kapja meg az őt megillető megbecsülést. Asértések elhelyezése, takarmányozása, gondozása nem biztositja a magasabb fialási és hizlalási eredmények, átlagok elérését. Az állattenyésztés elhanyagolása miatt termelőszövetkezeteink igen nagy jövedelemtől esnek el. Amit bizonyít az, hogy megyénk területén a termelőszövetkezeteink bevételüknek csak mintegy 354-0 százalékát kapják az állattenyésztés jövedelméből. Még az olyan termelőszövetkezetünk is, mint a sarkadi "Dózsa", amely a megye legjobb állattenyésztő termelőszövetkezetei közzé tartozik, csak mintegy 55 százalékát kapja pénzbeli bevételének az állattenyésztésből. Az állattenyésztés elmaradott állapota gátolja megyénk mezőgazdaságának másik fontos ágának, a növény termesztésnek fejlesztését, a gabonatermesztés fejlesztését, A. meglévő állatállománytól nyert trágyamennyiséggel termelőszövetkezeteink csak mintegy' 9-lo évben tuénak ugyanazokon a területeken rendszeresen trágyázást végezni istálló trágyával, és ezzel a talajerő növelését biztositani.