MDP Békés Megyei pártértekezletei 1950. június 11. - 1954. március 8.
1954. március 8.
Jelentős a kilépett könépparasztok száma ls a tsz-ben lévőek mintegy 35 százaléka. Amit a felsorolt adatok mutatják, termelőszövetkezeteink száma és tagsága jelentősen csökkent. Bár termelőszövetkezeteink egy része, mint pl, a végegynási "Szabadság 1 *, amely as országos elsők között volt, vagy a nagyszénás! "Dózsa" - többaé-kevésbbé betöltötte példamutató szerepét, a őssel kiváltották az egyéni dolgozó parasztok érdeklődését a termelőszövetkezetek iránt. Azonban termelőszövetkezeteink jórésze nem tudott megfelelni azoknak a követelményeknek, A termelőszövetkezetok eredményes munkáját nagyban gátolta a termelőszövetkezeteken belül lévő rossz munkaszervezés, laza munkafegyelem, de különösképpen a vezetés gyengesége, a tsz. demokrácia felrúgása, A termelőszövetkezetekben megmutatkozott hibák elsősorban abból adódtak, hogy apártbizottságok és pártszervezetek, de az államapparátus is sorozatosan, durván megsértették a párt parasztpolitikáját, A Központi Vezetőség júniusi határozata előtt a párt gazdaságpolitikájában elkövetett hibák- begyűjtés, adózás, stb, - hozzájárultak «b> hoz. hogy a parasztok biztonságérzete, termelési kedve lényegesen csbfe kent. Azonban a párt politikája a júniusi határozat előtt sem volt az, hogy a dolgosé parasztokat kényszerrel "nehéztüzérséggel" vonjuk be a termelőszövetkezeti mozgalomba. Ennek ellenére különösen 1952 oszént a dolgozd parasztokat az egész megye területén sok, helyen megszorításokkal késztették a termelőszövetkezetekbe. Ilyen megszorítások voltak többek között, - "vedd ahol. éred" begyűjtés elve, jogtalan megadóztatása a doigoző parasztoknak, a tagsitások törvényellenes végrehajtása stb. Nem volt ritka az olyan "módszer" sem, hogy kul-kokat léptettek be a termelőszövetkezetekbe, azzal a hátsó gondolattal, hogy majd azok vonnák maguk után a középparasztokat, s miután ezek is beléptek a kulákokat kl fogják zárni, /pl. Orosházán Vági elvtárs./ As egéss megyében, különösen abékési, mezőkovácsházi, szegalmi, szarvasi és orosházi járásban mutatkoztak meg rendkívül élesen a pártpolitikájával ellentétes cselekedetek. Ismerik az elvtársak as olyan véleményeket, hogy "a dolgozó parasztokat, akik a meggyőzés ellenére sem akarlak a termelőszövetkezetbe belépni, fokozott adóbehajtással, sálogolásokkal kell beszorítani." Gyakori volt az olyan esetek száma, mint pl. Kovács András dolgozd paraszt es te, akit elismerő oklevéllel tüntettek ki példás aeacásért de mivel nem lépett be a tsz-be, végrehajtőt küldtek lakására, aki felajánlottak, hogy lovát, tehenét eladja, csak hogy az adótartozásáénak eleget tegyen, A végrehajtő nem fogadta el, hanem abból a buziból, amely a beadásán felül fennmaradt, lefq&alt négy mázsát azzal, hogy ha belép a tsz-be, akkor visszakapja, s a transzferálást sem hajtotta végre. Kovács Andrásnak mit volt mit tennie, kénytelen volt a termelőszövetkezetbe belépni. Ilyen körülmények után nem lehet csodál kőzni azon ha a dolgozó parasztok politikai, tárdadaimi aktivitásuk lényegesen csökkent, s gyakran szembe fordultak még a párttal is, Szek a durva hibák súlyosan felvetik elsősorban megyei pártbizottság felelősségét. Hiszem a megyei pártbizottság tudott arról, hogy a megye valamennyi járásában nem a meggyőzés utján szaporodtak rohamosan a termelőszövetkezetek, A megyebizottság maga is hozzájárult ehhez, mert minden feltétel nélkül kijelölt községeket, hogy azokból termelöszövetkezetkezetl községek legyenek, A megyei pártbizottság nem tartotta kötelezőnek pártunk Központi Vezetőségének határozatait, az önkéntesség szigorú betartását. Nem látta elvileg, hogy miiyen káros befolyással hat a termelőszövetkezetek erő. szakos fejlesztése a további munkákra.