150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
G. Tóth Magdolna, Hámori Zoltán: Élet és harc a Szent István Egyetemen belül, 2000-2003
meg. Az elkeseredést még fokozta, hogy a korábban gördülékenyen bonyolítható ügyek intézése körülményesebbé, időigényesebbé és az utazás miatt költségesebbé vált. Ugyanakkor megállapítható, hogy átmenetileg 2000-ben, - a korábbi és későbbi évekhez viszonyítva, - javultak a karok gazdálkodási lehetőségei, a karok maguk rendelkeztek a képzéshez rendelt költségvetési forrásokkal. Az új integrált intézmény munkájának irányítása és a kari érdekek tevékenységek összehangolása igen nehéz feladat volt mind a vezetők, mind a vezetőket kiszolgáló adminisztrációs egységek dolgozói számára. Az első időszakban kölcsönös jóindulat, várakozás és megértés jellemezte az intézményen belüli emberi kapcsolatokat. Új szakmai együttműködések csirái alakultak ki, régiek elevenedtek fel, s a budai karok oktatóinak többsége bízott abban, hogy egy nagy egyetem részeként a budai kampuszon töretlenül folytatható a korábbi munka. A hallgatók többsége a változást lényegileg nem érzékelte, mivel áthallgatásra nem nagyon volt lehetőség, s a hallgatói kapcsolatok is csak a hallgatói önkormányzatok vezetőinek szintjén erősödtek. A Szent István Egyetem működtetéséhez a karokon átnyúló és folyamatos egyeztetésre volt szükség. Az intézménybe járó közel 30.000 hallgató színvonalas oktatását az Oktatási Bizottság - melynek az oktatási dékánhelyettesek voltak tagjai - koordinálta. A bizottság mindamellett számos szakindítási és szakalapítási akkreditációs kérelmet és szervezeti átalakítási terveket (pl. a gödöllői karokon új szervezeti egységek létesítése!) is véleményezett. Kevesebb feladattal, de hatékony tevékenységgel további bizottságok (pl. Minőségügyi, Kutatási, Nemzetközi) is működtek. Az intézményt meglehetősen jól népszerűsítő kampány több pilléren állt. Ide tartozott a tájékoztató füzetek, szórólapok készítése, a Szent István Egyetem jelvény elkészítése (amelyet a vezető tisztségviselők eleinte a ruhájukba tűzve hordtak), a számos hazai és nemzetközi tudóst felvonultató konferenciák, a sportesemények, világbajnokságok megrendezése, a Szent István Egyetemi Napok megtartása. Utóbbi esemény augusztus végén, minden kampusz részvételével, tudományos-kulturális programsorozatként számos érdeklődőt vonzott. Az esemény végén került sor minden évben a Szent István vacsorára, amelyet 2001-ben a Budai Arborétumban tartottak. A PR-bizottság munkájának eredménye a SZIE-t népszerűsítő videofilm, az internetes honlap, amelyen minden kar saját honlapjára mutató link is található volt. Külön füzetek mutatták be az egyetem kampuszait, kertjeit. 1999 szeptemberében először jelent meg a „Szent István Egyetem” cimű magazin (a SZIE hivatalos lapja), amely a későbbiekben mintegy háromhetenkénti megjelenésével biztosította leginkább az összekötő kapcsot az egyes kampuszok hallgatói és dolgozói között. 2001-ben a Budai Arborétum adott otthont a Nemzetközi Autómentes Nap budapesti eseményeinek. Az informatikai rendszerek korszerűsítésére a minisztérium a Szent István Egyetemnek közel egy milliárd forintot biztosított. Ebből, főként a gödöllői kampuszon, jelentős informatikai beruházások voltak. Az egységes gazdasági rendszer alkalmazása céljából indított sikertelen EGR programot a korábbinál korszerűbb TÜSZ-rendszer sikeres bevezetése követte. A hallgatói nyilvántartások korszerűsítése, a NEPTUN tanulmányi rendszer bevezetése érdekében egyetemi munkacsoport alakult, s a budai karokon megtörtént a számítógépes nyilvántartásra való átállás. 90
