150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Jankovits Tibor: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem története, 1986-1999
E súlyos gazdasági helyzetben folytatódott az egyetemi szabályzatok kidolgozása, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása, a Professzor Emeritus Szabályzat véglegesítése, az Informatikai Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása. 1996 januárjában rendkívüli ET-ülésen elfogadták a Budapesti Egyetemi Szövetséghez való csatlakozást, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar nélkül. A Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar maga dönthetett a csatlakozásról. Az Egyetem gazdálkodása az előző évi létszámcsökkentés után konszolidálódott. A normatív finanszírozásra való áttérés időszaka érkezett el, amely további forráscsökkenést idézettelő. 1996 nyarán Soss Pál nyerte el a 3 évre szóló rektori megbízatást. Elkezdődött a Magyar Akkreditációs Bizottság által folytatott vizsgálat, mely a budapesti karok munkáját jónak, a vidéki karokét színvonalasnak ítélte. Az Egyetemet akkreditálhatónak ítélte, mert 5 karon, 8 szakon 40 szakirányban folytat alap- és szakirányú képzést, illetve továbbképzést. A hallgatói létszám 1989 óta meghaladja a 2.000 főt. Az Egyetemen hazai és nemzetközi együttműködésben, kiterjedt kutatási kapcsolatokon keresztül valósul meg a zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísz- és gyógynövénytermesztés, nemesítés és tárolás, továbbá a tájépítészet, ezen belül a kertépítés, tájrendezés, tájvédelem és környezetgazdálkodás, valamint az élelmiszerek feldolgozása, tartósítása, minősítése és ellenőrzése. A szaktanácsadásban sikeres a kutatási eredmények gyakorlati átadása. A főállású oktatók létszáma 325 fő volt, a nappali hallgatókra számított oktatói arányszám: 8,2. A kutatási feladatok pénzügyi hátterét az OTKA, az OMFB és a FEFA pályázatok, valamint az FM-megrendelések biztosítják. Az Egyetem Doktori Tanácsa a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyásával, 3 tudományterületen (kémia-, műszaki és mezőgazdaságtudomány), 6 doktori programot művelt. A doktorandusok száma 3 év alatt meghaladta a 100 főt. A KÉÉ Habilitációs Bizottságában 9 akadémikus is részt vesz. Az első három évben 17 fő nyert habilitációs oklevelet. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai tovább bővültek. Az együttműködések az EU COST vagy COPERNICUS projektek alapvetően tanszéki szinten valósultak meg. Oktatási területen a TEMPUS program segítségével, 30 egyetemmel folyt együttműködés. Az Egyetemen tartott nemzetközi rendezvények közül külön említést érdemel a IX. Élelmiszertudományi Világkongresszus, a Gyomkutatási Nemzetközi Konferencia, az EUCARPIA nemzetközi paprika-szimpózium, a ’96 Nemzetközi Élelmiszer-mikrobiológiai szimpózium. A diplomások közül 44 fő volt nemzetközi tudományos szervezet, 22 fő volt nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottság tagja. Az oktatás-kutatást segítő egyetemi szervezet a Központi Könyvtár, mely egyben nyilvános tudományos szakkönyvtár, számítógépes adatbázissal. A könyvtárban szaklevéltár is működik, ahol a szakmatörténeti gyűjtemény és az egyetemi irattár történeti értékű anyagainak megőrzését végzik. Az Egyetem informatikai struktúráját a korszerűség jellemezte. Egységes egyetemi hálózat működött, minden szervezeti egység kapcsolódásával. Összeköttetést biztosítottak a többi budapesti egyetemmel, és a BAAE-n keresztül az Internettel. 83
