150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Jankovits Tibor: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem története, 1986-1999
A Központi Laboratórium a tanszékek kutató- és oktatómunkájához biztosított analitikai, kémiai mérőkapacitást, és a nagyműszeres analitikai módszerekről folytatott képzést. Az Egyetem gazdasági nehézségei miatt, az egységnek önfinanszírozóvá kellett válnia, ami bizonytalanná tette jövőjét. Kísérleti Üzem feladata az egyetemi oktató-kutatómunka feltételeinek megteremtése, a kutatási eredmények elterjesztése, valamint termelő- és szolgáltató tevékenység volt. Az Üzem 470 hektáron, 2 telephelyen (Soroksár, Szigetcsép) gazdálkodott. A Soroksári Botanikus Kert a Péteri-majorban 62 hektár területű. A botanikus kertek az iskolakert típusába tartoznak. Az oktatás, kutatás, természetvédelem, ismeretterjesztés bázisai. A Budai Arborétum a Gellérthegy déli oldalán, 7,5 hektáron terül el. 1975. március 5. óta természetvédelmi terület. Elsődleges feladata, hogy bemutatókertként szolgáljon a Kertészeti dendrológia és az Évelő dísznövények tantárgyak oktatásában. Szarvasi Arborétum (82 hektár) feladata: kutatómunkában fa- és cserjegyűjtemény fenntartása, az oktatásban a helyszíni gyakorlatok vezetése a hazai oktatási intézmények tanulóinak, hallgatóinak; természetvédelmi ismeretterjesztés, évente kb. 80-100.000 látogató számára. A sikeres akkreditációs eljárás közben, 1996 szeptemberében újabb integrációs lépést próbáltak tenni a Közgazdaságtudományi, a Budapesti Műszaki, az Allatorvostudományi Egyetemekkel. A KÉÉ ragaszkodott a kecskeméti kar csatlakozásához is, de a főhatóság ezt nem hagyta jóvá. így a szövetség létrehozása meghiúsult. Az ET Képzési és Kutatási Minőségellenőrzési Bizottságot küldött ki az akkreditációs feladatok folyamatos ellátására. Az 1996-os gazdasági év 1,7 milliárd Ft-os bevétele az Egyetem történetében is rekordnak számított. A KÉÉ nem szerepelt az eladósodott felsőoktatási intézmények között. 1997 februárjában 200 fős keret állt rendelkezésre az országos Széchenyi Ösztöndíj pályázataira. Még ebben az évben újabb integrációs tárgyalások kezdődtek el az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Közgazdaságtudományi Egyetem és a KÉÉ részvételével. Az általuk tervezett Budapesti Universitas szintén nem nyert támogatást a főhatóság részéről, mert a Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar is szerepelt a javaslatban. Az 1997. évi decemberi tanácsülésen a Főiskolai Kar határozatot hozott arról, hogy a KÉÉ szervezetében kíván maradni. Az ET elfogadta az Érdekeltségi Szabályzatot és a Költségtérítéses Képzés Szabályzatát, valamint a Továbbképző és Informatikai Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ET 1998. május 8-án rendkívüli ülésen tárgyalta a 8/91/1998. (V. 8.) Korm. rendeletet, amelyben a KÉÉ Élelmiszeripari Főiskolai Kar a József Attila Tudományegyetem karai között szerepelt. Az intézkedéshez nem kérték ki a KÉÉ Egyetemi Tanácsának, a Magyar Akkreditációs Bizottságnak, a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak az előzetes véleményét. Az ET felkérte a rektort, hogy panasszal éljen az Alkotmánybíróságnál. Az ET hozzájárult ahhoz, hogy a Kertészeti Főiskolai Kar Tanüzeme - 1998. június 1-jével- Tangazdaság néven szerepeljen. Az interneten is olvasható a kétoldalasra apadt egyetemi tájékoztató. 1999. január 13-án az ET egyhangú szavazással elfogadta, hogy az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Jászberényi 84
