150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Jankovits Tibor: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem története, 1986-1999
A Kertészeti és Élelmiszeriapri Egyetem története 1986-1999 Jankovits Tibor 1986-ban a párt és állami vezetés szigorú takarékosságot hirdetett meg, mivel a magyar áruk külföldi értékesítését a cserearány-romlás sújtotta, pedig a nemzeti jövedelemnek több mint a fele a külkereskedelemből realizálódott. Világossá vált, hogy a mennyiségi szemlélet nem folytatható, a minőségnek kell a gazdálkodást, így az oktatói munkát is áthatnia. Az 1986 júniusi tanévzáró ünnepségen Dimény Imre rektor bejelentette, hogy a növekvő gazdasági, társadalmi követelményeknek jobban megfelelő, a kertgazdaság, élelmiszergazdaság egységét jobban kifejező szervezet, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem jön létre. Az Egyetem szervezetébe tartozik önálló karként a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, ahol két szakon élelmiszeripari üzemmérnök-képzés folyik. Az Egyetem 1986 végére a magyar agrár-felsőoktatás négy karon, egyetemi és főiskolai szinteken oktató műhelyévé vált. Az oktatás és a kutatás a saját kísérleti üzemi háttérre kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködési kapcsolatokra támaszkodhatott. Az év folyamán folytatták az 1985. évi Oktatási törvény intézményi kidolgozását. 1986. július 1-től Tamássy Istvánt választják rektorrá. Folytatódnak a szabályzatkészítő munkák. A felvételi vizsgabizottságok elé sorsolással kerültek a jelöltek, és írásbeli dolgozataikat, esetleges kifogásolásra, az értékelést követően megtekinthették. A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból választott kari tanulmányi bizottságok döntöttek. A másodfokú hatáskört a dékán gyakorolta. A hallgatók „áthallgatás” vagy párhuzamos képzésben más szakok, karok, egyetemek tantárgyait is hallgathatták. A hallgatók véleményezési jogot kaptak az oktatói munka értékelésében. A törvény lehetővé tette, hogy a politikától független, öntevékeny hallgatói csoportok alakulhassanak. A kollégiumok vezetése, szabályzatainak elkészítése hallgatói hatáskörré vált. A törvény szabályozta az egyetemi testületek, illetve vezetők jogállását. Egyetemi hatáskörbe került a tantervek, és kari hatáskörbe a tantárgyi programok kidolgozása. Az 1987/88. tanévben 419 első évfolyamos iratkozott be, akik közül 23 fő külföldi volt. Az összes hallgatói létszám 1475 fő volt, melyből az Élelmiszeripari Karon 371 fő, a Termesztési Karon 431 fő, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karon 363 fő, a Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karon 310 fő végezte tanulmányait. Az Oktatási törvényben foglaltak alapján választott Egyetemi Tanács 1987. november 9-én tartotta alakuló ülését. A Tanácsba oktatói, kutatói és más beosztású dolgozói rétegek választottak 12 képviselőt. A hallgatók 1/3-os képviseletet kaptak, és a kari fórumok 13 főt választhattak. További 11 fő állami, 7 fő társadalmi, politikai tisztsége alapján, 4 fő pedig külső tanácsadói minőségben került a testületbe. Tanácskozási joggal 9 fő (egyetemi könyvtári igazgató, tanüzemi igazgató, arborétumi igazgató stb.) vehetett részt az üléseken. 79
