150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Jankovits Tibor: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem története, 1986-1999
Az oktatók és kutatók kétoldalú kormány, minisztériumi és egyetemi együttműködések keretében, éves tervekben foglaltak szerint folytattak együttműködést külföldi, köztük sok nyugati oktatási, kutatási intézménnyel. A hallgatói cseregyakorlatok 7 ország, közöttük Svájc, Belgium és az NSZK egyetemeivel valósultak meg. Az Egyetem mindig súlyt helyezett arra, hogy az állami és egyetemi ünnepélyek, szakmai, tudományos ülések („Lippay János Tudományos Ülésszak”) tartalmasak legyenek. Ekkor adták át az állami és minisztériumi szintű, illetve az egyetemi szintű kitüntetéseket. Az Egyetem történetében első alkalommal került sor „Promotio sub auspicius Rei Publicae Populáris” doktori avatásra. A tiszteletbeli doktori címet általában külön rendezvényen, előadás tartását követően, vehették át a kitüntetettek. Az egyetemi doktori, címzetes egyetemi tanári, docensi címet, a továbbképzési okleveleket a diplomaosztó ünnepségeken adták át. A rendezvényeket az egyetemi ének- és tánckar fellépése tette bensőségessé. Hagyomány volt az elhunyt, nevezetesebb oktatók születési évfordulójának megemlékezésén munkásságuk méltatása, szobraik és sírhelyeik megkoszorúzása. Évente, a Kari Napok megrendezésével, szakmai kiállítások, bemutatók, diák- dékánválasztás, tanár-diák sportvetélkedők voltak. Népszerű volt az egyetemi és a budapesti ifjúság körében a „KEK”, az egyetemi díszteremben, szombatonként tartott zenés-táncos rendezvény. „Ormos Imre” emlékérem 1988-ban a Táj- és Kertépítészeti Szak alapításának 25. évfordulóját ünnepelte. Az Egyetemi Tanács „Ormos Imre Emlékérmet” alapított. A Törökbálinton működő kollégium dr. Mohácsy Mátyás nevét vette fel. Az állam megszüntette a felsőoktatási intézményekben működő diákétkeztetési rendszer támogatását, így az nyereségérdekeltté vált. 1988-ban az Egyetem is elkészítette a gazdaságitársadalmi kibontakozást elősegítő feladattervét, melyben az 1985-ben készült egyetemfejlesztési elképzeléseket vették alapul. Hat témakörben foglalták össze a feladatokat. Kiemelten fejlesztendőnek tartották az informatika, a biotechnológia, a környezetvédelem oktatását. 5 év alatt egy állami nyelvvizsga letételét javasolták, és a gyakorlati képzés megerősítését tervezték. Szükségesnek tartották a kutatott témák szelekcióját, továbbá a kutatási eredmények gyakorlati felhasználásának felgyorsítását, a szerződéses kutatások mennyiségi növelését. A minőséget, versenyképességet javító belső integráció fontosságát hangsúlyozták. Az egyetemi káder- és személyzeti kérdésekben a fiatalítást, a hatáskörök decentralizálását, új oktatói követelményrendszer létrehozását, ösztönző bérezési rendszert terveztek. Javasolták a karok és az önálló szervezeti egységek önálló gazdálkodási jogkörének kialakítását és szigorú takarékosság bevezetését. 1988 áprilisában a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa megállapította, hogy a KISZ válságban van, befolyása a hallgatók körében csökken. A napi érdekegyeztetést az önálló hallgatói képviseleteknek kell vállalniuk. A KÉÉ Ifjúsági Parlamentje is feladattervet készített. Az 1988. évben a végzettek száma 423 fő volt. A tanévzáró ünnepségeken a Termesztési Karon 90 fő, az Élelmiszeripari Karon 132 fő, a Kertészeti Főiskolai 80
