150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Geday Gusztáv: Mohácsy Mátyás élete és munkássága (1881-1970)
indult neki élete főmüvének a megalkotásához, a Kertészeti Tanintézet továbbfejlesztéséhez, kibontakoztatásához az egyetemi szintű magyar kertészeti szakképzés megvalósításához. Megteremtette munkatársai segítségével azt a tudományos színvonalat, mely biztosította már a 30-as években a magyar üzemi kertészeti termesztés számára a megfelelő szakembereket. 1933-ban nevét Machácsról Mohácsyra magyarosította és gazdasági tanácsosi címet kapott. Számos kertészeti érdekképviseleti szerv választotta vezetőjének. A kertészeti tudományos kutatás eredményei külföldi ismertségének növelésére 1935-ben megindította az első hazai tudományos kiadvány sorozatot „A Kertészeti Tanintézet Közleményei” címmel. Ez lehetőséget adott - az intézet oktatói által végzett tudományos eredmények publikálása mellett - az intézmény hírnevének növelésére és a nemzetközi cserekapcsolatok rendszeres alakítására. Mohácsy Mátyás működése nyomán Magyarországon a gyümölcstermesztés a 30-as évek közepére már nem mellékes foglalkozás, hanem olyan kereskedelmi irányú termesztési ág, amely sokoldalú szakavatottságot, gyakorlati és elméleti ismeretet kívánt, ha azt a kor követelményeinek megfelelően óhajtotta valaki folytatni. Az ültetvénykultúra üzemeltetéséhez dolgozta ki - munkatársai segítségével - a szükséges elméleti és gyakorlati alapokat „A gyümölcstermesztés kézikönyvedben 1936-ban. E főműve volt a modern magyar gyümölcstermesztés összefoglaló munkája, melyben másfél évtized alatt négy kiadásában ötvöződött Mohácsy Mátyás három és fél, illetve később öt évtizedes tapasztalata, a világ gyümölcsészeti szakirodaimának esszenciájával, beleágyazva a hazai körülményekbe. E munka évtizedeken át hallgatóinak százait és a szakemberek ezreit ismertette meg a gyümölcstermesztéssel. E könyveken felnevelődött kertészek hozták létre a magyar üzemi, majd 1945 után a nagyüzemi gyümölcstermesztést. A munka sikerét öregbítették a specialisták által e könyv egyes részeiként készített, igen magas színvonalú résztanulmányok. A tudományos alapon készült mű előnyét növelte népszerű nyelvezete és előadásmódja. A Tanintézet fejlődése felgyorsult. A tanári kar egy emberként állott mögötte és a hallgatóság segítségével mindent megtett az oktatás színvonalának növelése érdekében. A korábbi hat, középiskolai végzettségű fiatal helyett a jelentkezők 96 %-a már érettségivel jött tanulni az intézetbe. A tanári kar képzettségének magasabb színvonala, kiemelkedő oktató- és kutatómunkája, a Kertészeti Tanintézet nemzetközi elismertségének növekedése, kapcsolódva a magyar mezőgazdaság belterjesebbé tételének követelményével, szükségessé tette az intézmény átszervezését. Mohácsy Mátyás pedig tárgyalt, érvelt, szervezett, küzdött és nem lehetett érvei elől kitérni, s az 1939/40-es tanévet mint „M. kir. Kertészeti Akadémia” néven kezdte meg. Az Akadémia megalakulását jóváhagyó kormányrendelet sok tekintetben csak legalizálta a helyzetet, mert az intézmény már korábban elérte az akadémiai szintet. Az új tudományágak, melyeket korábban más tárgyak keretében voltak kénytelenek oktatni (bakteriológia, örökléstan, stb.), az új tantervben helyet kaptak. Megalakultak hivatalosan az első tanszékek és gyors ütemben nőtt a hallgatók létszáma, emelkedett az oktatók száma és tovább fejlődött az oktatás és kutatás színvonala. Alig indult meg az oktatás ez új intézményben, Mohácsy Mátyás vezetésével máris hozzákezdtek az újabb fejlesztési tervek kidolgozásához. A kertészeti és A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS KÉZIKÖNYVE MOHÁCSY MATY*» 38
