150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Geday Gusztáv: Mohácsy Mátyás élete és munkássága (1881-1970)
Közben a magyar földművelési kormányzatnál felfigyeltek a Körös-parti vándor tapasztalat szerzésére, s értesítették, hogy az állam hivatalos tanulmányútra kívánja küldeni az USA-ba. Előtte egy évre a tordai Kertmunkás Iskola gyakorlatvezetői feladatát látta el, hogy az illetékesek közelebbről megismerjék. Ezalatt előkészítette amerikai útját, ahol feladatul kapta az amerikai gyümölcsértékesítés, növényvédelem és a kertészeti üzemek tanulmányozását. 1908 májusától 1911 novemberéig tartózkodott ismét külföldön, amikor is bejárta Cansas, California, Oregon, Washington államok nagyüzemi gyümölcsöseit. A látottakról, a hallottakról időnként a minisztériumot írásban értesítette. A faiskola és gyümölcstermesztés munkáiban fizikailag vett részt, így tapasztalatai élményszerűbbek lettek. Különösen a gyümölcsfeldolgozás (szedés, válogatás, csomagolás) tett nagy hatást rá, mert a fejlett amerikai feldolgozási módszer gyakorlata teljesen új volt a már sokat tapasztalt ifjú számára is. Californiai tapasztalatai szélesítették látókörét a gépi talajművelés, permetezés, oltványkitermelés, az árasztásos gyümölcsöntözés, a szakszerű feldolgozás, tárolás, a kitűnően megszervezett értékesítés és számviteli rendszer terén. Értékes útmutatást nyert a gyümölcskiállítások helyes megvalósítására, a propaganda hatására és eredményére is. Meglátogatta L Burbank világhírű növénynemesítő „Santa rosa”-i telepét. Meglepte, hogy a híres gyümölcsnemesítő milyen sokat tud (viszonylag) a magyar eredményekről és a budapesti Kertészeti Tanintézetről (igaz, csak kivonatosan), de felmerült Machács Mátyásban a gondolat, hogy a jelentősebb magyar műveket fordításokban is meg kellene jelentetni. Közel 10 évet külföldön töltve megtanult 3 világnyelvet és olyan nagy tapasztalatra, széleskörű ismeretanyagra és kapcsolatokra tett szert, aminek az egész ország kertészete látta rendkívüli hasznát. Kirajzolódtak benne a korszerű kertgazdasági termesztés, oktatás, és kutatás körvonalai. Külföldi tanulmányútjainak tapasztalatai meggyőzték a teendők felől. Gyümölcstermesztésre vetítve: nem az a gyümölcstermesztés, amikor hagyják a fát teremni, hanem olyan céltudatos gazdasági tevékenységre van szükség, amely a gyümölcsnek,' mint árunak előállítására irányul. Arra kell törekedni, hogy a gyümölcs a legnagyobb értéket ne a fán, hanem a kereskedelemben képviselje. így a gyümölcs nemcsak kevesek számára élvezeti cikk, hanem tömegáruvá válik. 1912. január 1-től a Kertészeti Tanintézet gyakorlatvezetőjeként megkezdhette elképzeléseinek hazai megvalósítását. Angyal Dezső, az Intézet igazgatója, szabad kezet adott Machács Mátyásnak, aki rövidesen átvette az iskola gyümölcsösének vezetését, a budaörsi telepen bemutatta a gépi permetezést, gyümölcsosztályozási és csomagolási gyakorlati bemutatókat rendezett. 1914-ben a nagybocskói Kertmunkás Iskola igazgatói teendőivel bízták meg, de augusztusban az I. világháború alatt katonának hívták be. Rövidesen fogságba esett és 1920-ig Krasznojarszkban volt hadifogoly, ahol a Vöröskereszt segítségével kapott könyvekkel elméletileg továbbképezte magát. E munka során két könyve kéziratát készítette el (melyeket hazahozott), megtanult oroszul, irányította a tábor kertészeti „Néhány szó az őszibarack termelésről” c. Krasznojarszkban készült kézirat termesztését, s fegyveres kísérettel a Jenyiszej partján botanizált. 36
