150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Hoschke Ágoston: Az élelmiszertudományi képzés fejlődése és eredményei
Az Élelmiszertudományi Kar fejlesztési stratégiája A Kar jövőjét és feladatait alapvetően az EU konform felsőoktatási reform és az élelmiszergazdaság nemzeti fejlesztési tervkoncepció feltételrendszere határozza meg. Ez a kettős feladatrendszer körvonalazza karunk fejlesztési stratégiáját. Az elsődleges cél az, hogy az Élelmiszertudományi Kar a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel létrehozandó új egyetem szervezetében is megőrizze azokat az értékeket a hazai felsőoktatásban, amelyeket három évtizedes fennállása során kivívott, és a jövőben is az élelmiszergazdaság nélkülözhetetlen szellemi bázisa legyen, amely a „bolognai elveknek” megfelelően bővülő, valamennyi képzési formát átfogó felsőfokú szakember képzés, a korszerű igényekhez igazodó kutató-fejlesztő tevékenység és a széleskörű szaktanácsadási szolgáltatások révén hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismert tagja az integrált európai felsőoktatási intézményrendszernek. A Kar felismerte és elfogadta azt a felsőoktatáspolitikai törekvést, amely az integrált több tudományterületet átfogó egyetemi struktúra kialakítására irányult. Remélhetőleg a BKÁE és a hajdani SZIE budai karainak társulásával létrejövő új egyetem, amely a társadalomtudományok, az agrártudományok és a műszaki tudományok területén egyaránt több kimenetű szakokkal, doktori iskolákkal rendelkezik, és tudományos igényű minőségi oktatást folytat, alkalmas lesz az EU és a „bolognai elveknek” megfelelő hatékony képzési struktúra kialakítására. Ez az új integrációs rendszer megfelel a Kar fejlesztési stratégiájának, hiszen a hatékony működés döntő tényezővé válhat abban, hogy erősödjön az élelmiszeripari szakemberek „piacközpontú” ismereti háttere, közgazdasági és jogi gondolkodásmódja, és bővüljön élelmiszertudományi és környezettudományi tudása. A két eltérő profilú és különböző adottságú felsőoktatási szervezet (BKÁE és a SZIE Budai Karai) optimális lehetőséget ad a lineáris képzési struktúra kialakítására, új karközi szakok indítására és a Kar „agro-food” szemléletű oktatáskorszerűsitési stratégiájának megvalósítására. Az egységes EU felsőoktatási rendszerbe illeszkedés és a hazai oktatási-kutatási reform kari szintű sikeres megvalósítása alapvetően négy tényezőtől függ, amely nemcsak a kari képzési stratégia, hanem a magyar élelmiszergazdaság szempontjából is várhatóan kiemelkedő fontosságú lesz: • az életminőség és az élelmiszerbiztonság javitása • a mezőgazdaság és a környezetvédelem kapcsolata • a korszerű termékfeldolgozás és a marketing szféra erősítése • a szolgáltató szféra színvonalának és infrastruktúrájának a fejlesztése. A fenti célok érdekében az élelmiszertudományi és mérnöki szakterületen elsődlegesen a gazdaság és munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, diverzifikált, több kimenetű felsőfokú szakképzési rendszer fejlesztését preferáljuk, amely a felsőfokú szakképzéstől a két ciklusú graduális képzési szinteken át kiterjed a különböző időtartamú posztgraduális képzési formákig, figyelembevéve az átjárhatóságot és az élethosszig tanulás igényét. A munkaerőpiac és az európai uniós elvárásokhoz igazodva az elsőként megvalósítandó feladatok közé tartozik a felsőfokú szakképzési kínálat bővítése (élelmiszerminősítő-, élelmiszeranalitikus-, tartósítótechnológus-, közétkeztetési-, 128
