Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)
A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai
es évektől kezdődőleg állandó. 1858-ban a forgalomban lévő vasútvonalak hossza már elérte az 1 256 km-t. Az új diósgyőri gyár területét a diósgyőri határból hasították ki. Az előzetes tárgyalások, szemlék, határjárások és tervezési munkák befejeztével 1868. február 5-én Lónyai Menyhért pénzügyminiszter Glanzer Miksa rohnici vasgyári igazgatót bízta meg a régi és az új vasgyár ügyének ideiglenes intézésével. A pénzügyminiszter a régi vasgyár feladatául azt jelölte meg, hogy az ott gyártható anyagokkal segítse az új építését, a hámori szakemberek pedig alkossák törzsgáre 83 dájat az új vasgyárnak. A gyár neve az építés idején: Vasgyári Gondnokság, Diósgyőr. A gyár építésén mindössze 396 ember dolgozott. Dolgozott itt Szepes, Gömör megyei, kárpátaljai, lengyel és osztrák gyárépítéshez, vasgyártáshoz értő szakember. A monarchia majdnem minden vidéke és nemzetisége képviselve volt. A gyár berendezéséhez szükséges gépeket magyar és osztrák gyárak szállították. Az öntött, kovácsolt és hengerelt alkatrészeket pedig a diósgyőri hámori vasgyár és a rohnici vasmű készítették. A magyar vasútépítés fellendülése nagymennyiségű vasútisín, heveder és alátétlemez gyártását tette szükségessé. A gyár építése során a nagyolvasztót 1870. augusztus 2-án sikerült beüzemelni. 84 A gyár neve ekkor M. Kir. Vasmühivatal, Diósgyőr volt. A hengermű 1871. március 1-én kezdte meg munkáját. Épületében 9 kavaró- és 6 hegesztőkemencét állítottak fel - valamennyit kőszéntüzelésre rendezték be ezen kívül egy durvahengersort 70 lóerős gőzgéppel, egy finomhengerművet 40 lóerejű gőzgéppel és egy sínhengersort 150 lóerejű gőzgéppel, továbbá 2 db 40 mázsás és 1 darab 100 mázsás pörölyt, a szükséges ollót a sínek levágására, valamint sínek áthúzására szolgáló gépeket helyeztek el. Időközben elkészültek a kiszolgáló üzemek is. 1873. május 9-én kitört a bécsi tőzsde-krach. Ez volt a nyitánya a XIX. század „legátfogóbb, legmélyebb és legpusztítóbb válságá"-nak, amely Magyarországon elsősorban a nehézipart sújtotta. A diósgyőri gyár, melyet kizárólag vasúti anyagok gyártására építettek, a válságot különösképpen megérezte. De más bajok is voltak. A gyár alapítása83 Diósgyőri Levéltár (a továbbiakban: Dgy. Lt.) 477/1868. 84 HKG. Diósgyőri Bányaigazgatóság 624/1871.
