Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)
A diósgyőri új vasgyár 1868-1960
szét azon befektetéseknek, amelyeket ö megmenteni óhajt, hanem azért, mert én az aggodalmat olymértékben nem osztom és legkevésbé sem látom, hogy máris bekövetkezett volna azon idö, hogy minden reményről lemondjunk és a lélekharangot meghúzzuk azon nagyfontosságú vállalat felett." A képviselőház a Mocsáry-féle javaslatot nem szavazta meg, ellenben utasította a pénzügyminisztert, hogy a gyárat kül- és belföldi szakemberekkel vizsgáltassa felül." 13 A döntés végrehajtására a felülvizsgálathoz külföldi szakembert nem találtak, hanem egy kitűnő magyar szakembert rendeltek ki Pech Antal személyében." Pech Antal, mint egyik alapító tagja a diósgyőri vasgyárnak, mindenkor vallotta, hogy a diósgyőri gyár helyes vezetés mellett a magyar gazdasági életnek egy igen jelentős ipartelepe lehet. Az üzem építési költségét Pech 1873. február hó 8-i jelentésében 1 945 478,21 forintban jelölte meg, ezzel is megdöntve Mocsáry 3 millió forintos állítását. Az üzemi veszteséget az 1869-1871. esztendőkre 443 907,40 forintban tüntette fel." A sajtó támadásai nem szüneteltek. Hibáztatták a diósgyőri gyárnál azt is, hogy miért nem acélgyárrá építették azt ki. Pech Antal a már említett megbízatás alapján a gyárat felülvizsgálta és jelentésében a gyár további kiépítését, fejlesztését javasolta. A Pénzügyminisztérium 1873. október 1-ével a Diósgyőri Bányaigazgatóságot feloszlatta és a gyár felett a közvetlen felügyelet gyakorlásával a Selmecbányái Bányaigazgatóságot bízta meg, melynek vezetője ekkor már Pech Antal volt. 36 A gyár neve ebben az időben M. k. Vasgyári Hivatal, Diósgyőr volt 1873. május 9-én közben kitört a „nagy krach" a bécsi tőzsdén. Ez volt a nyitánya a XIX. század „legátfogóbb, legmélyebb és legpusztítóbb válságá"-nak, amely Magyarországon elsősorban a nehézipart sújtotta. A diósgyőri gyár, amelyet kizárólag vasúti anyagok gyártására építettek, a válságot különösképpen megérezte. A helyzetet súlyosbította, hogy a gyár alapításakor az 1855-ben szabadalmaztatott BesOrszággyűlési Képviselőház Napló, 400-410. XIX. kötet 99. old. 402-es országgyűlés. 34 Pech Antal: Jelentés a Selmeci és Diósgyőri kerületekben és a rézbánya vidéken létező állami bányák és kohók állapotáról. 35 Pech Antal családi leltára, 1873. február 8. 36 HKG Diósgyőri Bányaigazgatóság, 25. cin. 1873.
