Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

III. A diósgyőri új Vasgyár 1868-1960

A Hengermű 1871. március 1-én kezdte meg munkáját. Épületében 9 kavaró- és 6 hegesztőkemencét állítottak fel - valamennyit kőszéntüzelésre rendeztek be -, egy durvahengersort 70 lóerős gőzgéppel, egy finomhengerművet 40 lóerejű gőzgéppel és egy sínhengersort 150 lóerejű gőzgéppel, továbbá 2 darab 40 mázsás és 1 darab 100 mázsás pörölyt, a szükséges ollót a sínek levágására, valamint sínek átfúrására szolgáló gépeket. Az 1871-ben indított hengerde A gyár már szinte megindulása pillanatában súlyos technikai és pénzügyi nehézségekkel küzdött. így érkezett el az 187l-es esztendő, amikoris december 12-én a magyar országgyűlés házában a diósgyőri vasmű költségvetése is bennfoglaltatott - Mocsáry Lajos, az akkori balközép egyik vezérszónoka, Miskolc képviselője szólt hozzá. Szerinte a diósgyőri gyár 3 millió forintba került és emellett évente több százezer forint veszteséggel dolgozik. A diósgyőri gyárat a legszerencsétlenebb vállalatnak tekinti. A képviselőház a Mocsáry-féle javaslatot nem szavazta meg, ellenben utasította a pénzügyminisztert, hogy a gyárat kül- és belföldi szakemberekkel vizsgáltassa felül.

26 A parlamentnek ez az állásfoglalása éles ellenállást váltott ki a sajtó 26 Országgyűlési Képviselőházi Napló 400-410 p. XIX. kötet, 99. p. 402. Országgyűlés.