Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

III. A diósgyőri új Vasgyár 1868-1960

hazafias munkatársaiban. A képviselőház döntésének végrehajtására a felülvizsgálathoz külföldi szakembert nem találtak, hanem egy derék, ízig-vérig magyar hazafit rendeltek ki: Pech Antalt, aki mint egyik alapító tagja a diósgyőri vasgyárnak, mindenkor vallotta, hogy a diósgyőri gyár helyes vezetés mellett a magyar gazdasági életnek egy igen jelentős ipartelepe lehet. A sajtó támadásai nem szüneteltek. Hibáztatták a diósgyőri gyárnál azt is, hogy miért nem acélgyárrá építették azt ki. MÁV-állomás epülete a gyár területén 1873-batr' A XIX. század utolsó harmadának nagy vasútépítési hulláma idején Miskolcot összekötötték Hatvannal (1873), hogy az 1868-tól működő állami vasgyár áru- és teherforgalma biztosított legyen. E vonalon a műszakváltásokkal összefüggésben személyszállítás is történt Dobrossy István: MiNap, A diósgyőri iparvasút jövője (12) 2005. 08. 27.