Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései

ladékenergiaként történő felhasználása rendkívül gazdaságos volt még akkor is, ha a gáztisztítás, hálózat üzemeltetés, tüzelőberendezések gyakori takarítása többlet költségeket jelentettek. A 60-as évek végén meg lehetett szüntetni a gázgenerátor telep üzemeltetését, a szénalapú gázgyártás már korábban megszűnt, a mészkőből gyártott acetiléngázt, amelyet bugák lánghántolására használtak, szintén földgáztüzelésre lett átállítva. Ugyancsak földgázra lett átállítva a kovácsműhelyt gőzzel ellátó széntüzelésű BW kazántelep is mindaddig, amíg fel nem épült mellette a korszerű gáz és olajtüzelésű HOK kazánház, amely átvette a funkcióját és az ipari gőzhálózat meghatározó kazánháza lett. Az energetikai rendszer korszerűsítésének jelentős eredménye volt az 1960-as évek végén a sűrített levegő termelés központosítása egy korszerű turbókompresszor telep üzembe helyezésével, kiváltva a gyár területén, több helyen üzemelő rossz hatásfokú dugattyús kompresszorokat. A kompresszor telep építésével egy időben létesült a „K" jelű 35/6 kV-os villamos alállomás egyrészt a kompresszorhajtások, másrészt az épülő új Nemesacélhengermű villamos energiával történő ellátására. Az alállomás jelentőségét növelte, hogy az ÉMASZ nyugati alállomásáról is egy második betáplálási lehetősége épült ki növelve a gyár biztonságos villamos energiaellátását. Az új Nemesacélhengermű építésével a villamos hálózat, a hűtővízrendszer és sűrített levegő hálózat bővítése mellett a fűtési hálózat is kiegészült a Nemesacélhengermű hőigényét kielégítő berendezésekkel és távvezetékkel. A Hengermű kemencéinek füstgáz hasznosítása a telepített hőhasznosító kazánnal történt, amelynek gőze az ipari gőzhálózatra volt csatlakoztatva. Az Erőműben tíz évvel a földgázra történő átállás után szükség volt a KSG kazánok tüzeléskorszerűsítése, amely a Tüzeléstechnikai Kutatóintézet tervei alapján készült el és alkalmas volt kombinált földgáz, kohógáz, pakura tüzelőanyagok eltüzelésére. Az Erőműnek nem csak villamosenergia-termelésben és a kohók kiszolgálásában volt szerepe, hanem a hőellátásban is. A kohógáz eltüzelésének szükségessége lehetővé tette, hogy a gyár belső hőigényét is, és azon túlmenően a gyár környezetét is ellássa hőenergiával. A 70-es évek elején megépült, az erőmű mellett egy hőkiadó állomás és arról gőz-víz hőcserélővel, keringtető szivattyúkkal és forró víz távvezetéken történt a gyári hőközpontok hőellátása.