Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései

lamos alállomások egy biztonságos villamos hálózatot alakítottak ki, kettős betáplálásokat biztosítottak a fogyasztók felé. Az OVIT állomás a gyári alállomásokat látta el a kábelalagúton keresztül 35 kV-os feszültség szinten. A durva- és középhengerművek villamos energia ellátása a „H" állomás­ról, a Martin-acélmű, kovácsműhely, acél- és vasöntöde az „Acélmű" állo­másról történik. A csavargyári régi (az 1900-as évek elején épült) „áramel­osztó" berendezései is átépítésre kerültek. A csavargyár épülete, amelyben áramfejlesztő volt már az 1900-as évek elején A vízmű telepek is önálló villamos alállomással rendelkeztek. (A, B, C telepek) Az Erőmű villamos alállomása úgy lett kialakítva, hogy a legfonto­sabb kohászati technológiák energia ellátása nemcsak a helyi alallomasrol legyen megoldható, hanem közvetlenül az erőműi alallomasrol is. Ennek jelentőségét a saját villamos energiatermelés tette lehetővé és szükségessé a 111 KÖH Fotótár

Next

/
Oldalképek
Tartalom