Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései

biztonság érdekében. Ez a megoldás az esetleges országos hálózaton keletkező zavarokra biztosította a nagyobb károk és termelés kiesés elkerülését, a kohók üzemének folyamatosságát. A nyersvasgyártás biztonságát szolgálta a gyártelep hűtő- és ipari-vízhálózat, víztározó bővítés kiépítése is. Kezdetben a Hámori tó által táplált Szinva patak biztosította teljes egészében a szükséges hűtővizet, a termelés növekedése és a technológiák fejlesztése következtében gondoskodni kellet a hűtővíz kapacitás növeléséről, illetve mindkét vízbázis igénybevételéről, ezt szolgálta a Sajó parton 1960-ban megépült „A" telep, ahonnan a Sajóból kivett vizet szivattyúk jutatták el a városon keresztül fektetett csővezetéken a kohászat „C" vízmű telepére. Hűtőtornyok (Jobbról az első a vasiszap ülepítő hűtőtornya, a második a nagyolvasztó, a harmadik és a negyedik az. erőmű hűtőtornya)