Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A diósgyőri vasmű karbantartása 1945-1970

A termelőüzemek fejlődése megkívánta az energiaellátás teljes átrendezését. Kiépült az új kábelhálózat, kábel alagutakkal. Megépül­tek a nagyteljesítményű transzformátor állomások. Az országos ener­giahálózatból kapta a kohászat az elektromos energiát, ennek megfele­lően a Keleti-erőmű a létfontosságú üzemeket (acélmű, kohók vízellá­tása) látta el energiával. Kiépült az iparivíz-hálózat, átépültek a főve­zetékek, megépült a Sajóvízmű, megnőtt a Szinva-parti vízmű kapaci­tása. Megépült a „C"-telep, amely az üzemek által felhasznált hűtővi­zet újra felhasználhatóvá tette. A földgáz bevezetése megváltoztatta a tüzelési módokat is. A nyomottlevegő-ellátás érdekében új kompresszorgépház épült a gyár felső szintjén, majd megépült az új nagyteljesítményű rotációs komp­resszorral felszerelt kompresszortelep. E rövid leírásból is jól érzékelhető a nagyarányú fejlődés. Több­szörösére növekedett a termelés, ami megnövelte az energiafelhaszná­lást. Az energiafelhasználás növekedésével párhuzamosan fejlődött az energia termelése és szerkezeti összetétele is. A termelés nagyarányú növekedése az új beruházásokon kívül csak úgy volt lehetséges, hogy a termelőeszközök jobb kihasználással működtek: csökkentek az állás­idők, növekedett a gépek üzemideje. E követelményekhez a termelő­eszközöket úgy kellett karbantartani, hogy azokon mennyiségi és mi­nőségi gyártmányokat lehessen előállítani. A termelés mennyiségi és minőségi növelése érdekében megvalósult jelentős beruházások új termelőeszközök üzembe helyezését eredményezték. Sajnos ezekkel egyidejűleg a karbantartás céljait szolgáló központi létesítmények lét­rehozása nem történt meg. A vállalat vezetősége jól látta, hogy a ter­melés nagyarányú fejlődése mellett a karbantartásnak is hasonló arány­ban kellett volna fejlődnie. Ennek érdekében több terv született. A ter­vezőintézetek terveket dolgoztak ki a karbantartás fejlesztésére, kar­bantartó gyár létesítésére, amelyek azonban pénzügyi okokból nem valósultak meg. Az 1945 utáni években a karbantartás a régi műhelyeiben, a régi szervezetben végezte munkáját. 1946-ban a gyár szervezete megválto­zott. Megalakultak a főosztályok és a főosztályok irányítása alatt mű­ködő üzemegységek. Ebben a szervezetben a karbantartás főosztály lett „Cr. Regie Főosztály" megnevezéssel, vezetője: Tóth József. A vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom