Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A diósgyőri vasmű karbantartása 1945-1970

A Gép- és Villamoskarbantartó gyárrészleg irodaépülete 1970 körül Az állóeszközök fenntartási költségei növekvő tendenciát mutat­nak, ezzel szemben a fajlagos értékek közel azonosak. Ahogyan növe­kedett az állóeszköz érték, úgy mind több és több berendezést kellett karbantartani. Ezt mutatja az állóeszközfenntartási költség növekedé­se. A fajlagos értékek közel azonos szintje viszont a karbantartás gon­dos munkáját dicséri. Ugyanilyen következtetést lehet levonni a teljes termelési érték nagyarányú növekedéséből. Ez jelzi az új termelőeszközök üzemét, a berendezések nagyobb kihasználását. A fajlagos értékek itt is közel azonosak. A karbantartás nagyságrendjét mutatja évente az állóeszközfenn­tartásra fordított munkaóra és az ebből a számított egy karbantartó által teljesített átlagos éves munkaróra (2150 óra/fő).

Next

/
Oldalképek
Tartalom