Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

nyi, és milyen tényező befolyásolhatta az ősi kohászok sikereit. A tényezők optimumát azonban ők is csak tapasztalatok útján tudhatták megtalálni és megtanulni. De megtalálták és megtanulták. 14 15 16 17 18 19 20 1\ 11 23 24 Ura 12. ábra Az 1964. jún. 13-i próbaolvasztás hőtechnikai diagramja

18 A 18. órától kezdődően a kemence hátsó falának hőmérséklete és a torokhőmérséklet közti különbség csökkenése intenzív redukcióra vall. A középkori bucakohászatban a folyamat legbonyolultabb lépcsője a salakképzés volt. A technológiai követelmény ugyanis az, hogy a salak olvassza magába a meddő minden alkotóját, szükségszerűen frissítsen, és a medencében takarja be az ott összegyűlő szivacsos vasrészecskéket. A későbbi - épített bucakemencékben - a magasabb hőmérsékleten, ez a folyamat könnyebben játszódott le, de a domboldalakon vagy munkagödrökben kialakított kézi fújtatással élesztett kemencékben a körülmények nem mindig voltak kielégítők; igen nagy tapasztalatra és gyakorlatra volt szükség a teljes sikerhez. Részsikerek, félsikerek és elfogadható eredmények azonban rendszeresek lehettek. Visszatérve a történelemhez. A borsodi ásatások eredményei alapján Vastagh Gábor feltételezi, hogy a Borsodi hegység a középkorban jelentős vaskohászati központ volt, noha bizonyosra veszi, hogy a megismert kohótelepek nem működtek egyidejűleg.

19