Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
A gyárat felügyelő szervezet tehát a főkamaragrófság: műszaki és gazdasági kérdésekben közvetlen utasításokra jogosult és kötelezett. Ezért a főkamaragrófság megkövetelte, hogy a gyárvezető tisztviselők kéthetenként tartsanak értekezletet, amikor is megvizsgálják a gyár felé kiadott aktuális utasítások végrehajtását, áttekintik valamennyi termelő egység munkáját: termelését, készleteit, eladásait; ezekről, valamint az építési, javítási munkákról, az esetleges fontosabb vagy rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a pénzügyi jelentéssel együtt a főkamaragrófsághoz beküldeni. 90 A kincstári szervezet és ügyintézés tehát meglehetősen szigorú kötelékben tartja a hozzá tartozó gyárakat, így természetesen Fazola diósgyőri gyárát is. Ekkor már Fazola nem ura a maga gyárának. Amire a főkamaragrófság rendelkezései külön nem térnek ki, és amit nem korlátoznak, az a technológia bizonyos mértékű szabadsága, de ennek mértéke nyilván csak addig terjedhet, ameddig annak nincs a gazdaságra negatívan kiható következménye. Ha ilyen előfordul, az a jelentésekben (pl. fajlagos fogyasztásokban, eladatlan minőségben) azonnal kitűnik, és az elmarasztalás valamely formája nem is késik. A gyári jegyzőkönyvekben mind a sáfárnak, mind a számadónak naplószerűen be kellett számolnia minden napjáról: hol járt, mit tapasztalt, mit tett, mit intézkedett, kivel tárgyalt hivatalos ügyben. Ilyen körülmények között természetesen kísérletekre, új technológiai megoldásokra a gyári vezetők nem vállalkozhattak, csak felsőbb engedéllyel. Igaz, hogy a gyár adott helyzetében inkább a termelés biztonságának a megteremtése volt a feladat. Szerencsére Schwartzkőnig ezzel tisztában volt; hamarosan rájöhetett arra is, hogy Fazola szakismerete, igyekezete és jóindulata kevés ahhoz, hogy a gyárat megfelelően irányítsa, de tisztelte, becsülte Fazolát, és minden tudásával segítette őt. Megértő volt Fazola egyéni gondjaival szemben is, aminek középpontjában természetesen a rendezetlen adóssághalmaz állt. 91 Schwartzkőnig a gyakorlott üzemi ember tapasztalatával és szemével felmérte a legfontosabb tennivalókat, és számos technológiai intézkedéssel javított a gyár helyzetén. A vízellátás terén azonban a gyár hatásköri lehetőségein belül nem sokat tehetett. Ezekkel kapcsolatban 1776-ban Fazolával közösen előterjesztést nyújtottak be a főkamaragrófságnak. Erre utal Zoltay, amikor a későbbi (1777. évi) Fierer-féle műszaki felmérés tartalmát ismerteZoltayE. 1970. 35. Zoltay E. 1970. 35.
