Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
ti. Sajnos magát a Fazola-Schwartzkőnig jelentést Zoltay nem részletezi, pedig ebből tisztább képet kaphatnánk a gyár valódi műszaki állapotáról. Az mindenesetre tény, hogy a nagyolvasztó és a felső hámor vízellátására vonatkozó intézkedéseket is sürgették. Sajnálatos, hogy a főkamaragrófság 1777 májusában Schwartzkőniget visszarendeli Rónicra hámorsáfámak. Helyére Johann Fridrich Eggert, rónici sáfárt küldi Diósgyőrbe. Nem zárható ki - mint Zoltay írja -, hogy Schwartzkőnig maga kérte a visszahelyezést, s az sem, hogy Egger viszont sérelmezte a Diósgyőrbe való áthelyezését; Rónic után ezt lealacsonyító lépésnek fogta fel. 93 Valószínűleg még Schwartzkőnig utólagos jelentései és szakmai tekintélye nyomán a főkamaragrófság eldöntötte, hogy külső szakembert küld ki a diósgyőri vasmű felülvizsgálatára. Már augusztusban (Schwartzkőnig távozása után alig három hónapra) megjelenik a gyárban Johann Nep. Fierer körmöcbányai kamarai mérnök és bányasáfár. Megbízása arra is kiterjed, hogy vegye számításba egy új nagyolvasztó létesítését, kedvezőbb helyen (a szükséges szénpajtával, pörkölőtérrel és érczúzóval). Jelentése tartalmazzon részletes terveket és készítsen költségvetést. Fierer - közgazdasági szemlélettel összeállított jelentésében - kimutatta, hogy egy nagyolvasztó (a szükséges vízellátó és kiszolgáló berendezésekkel) közel 30 000 forintba kerülne, s ehhez dotációt kapni nem lehet; ezért építsenek egy kétaknás tótkemencét (bucakemencét), amelynek költsége csak 1900 forint lenne. A gyár inkább a munkaigényesebb termékek gyártásának fejlesztésére költsön, mintsem sok pénzt felemésztő nagyolvasztóra, amikor is csak félkészáru maradna a fő termék. Fierer több más hasznos javaslatot is tett: pl. a vízhiányt csökkentő műszaki megoldásokra, vízikerekek szerkezetére, piacszerzésre; közülük többet korábban Schwartzkőnig és Fazola is javasolt, de akkor azokat a főkamaragrófság figyelmen kívül hagyta, most viszont - szerencsére - jórészt megvalósították, de - sajnos - a nagyolvasztó maradt, mint volt, a rossz termékszerkezettel együtt. Fierer javasolta, hogy az alsó hámor közelében építsenek egy kétemeletes központi hivatalházat, ahol könnyebben átfogható a gyár működtetése. A gyártörténet kutatói szerint Fierer tanulmánya „mintapéldánya az akkori mérnök-közgazdászi szemlélet alapján készült elemzésnek". 94 Nyilván megalapozott javaslat volt a bucakemence, amit az 1. sz. hámor területén, azzal egy szinten
