Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

4. Diósgyőri acélgyártás a két világháború között

menceként működtetve, redukáló salakkal lehetett a fürdőt finomítani. A finomítás idejére a gáztüzelést leállították. A kemence transzformátora 3.000 kVA-es volt, és hidraulikus elektródaszabályozóval dolgozott. Az 1930-as évek hazai vaskohászati fejlesztései nemcsak a termelés növelését, hanem a termékválaszték bővítését és a termékminőségjavítását is szolgálták. Erősítették azt a minőségi bázist, amelyre a vaskohászat saját exportját bővíthette, a gépipar pedig termékeinek jobb minőségét és új termékek bevezetését építhette. A gépipar legfontosabb exporttermékei - és egyben Magyarország acéliparának nemzetközi tekintélyét is erősítő termékek - kétségtelenül a Ganz gyár villamosmotorjai voltak. 1938-ban világszerte már több mint 550 Ganz motorkocsi és sínautóbusz volt forgalomban (elsősorban Dél-Amerikában, DélAfrikában, Indiában, Egyiptomban). A vasúti járműveken kívül számos más gépipari termék is helyt állt a világpiacon. Többek között: turbinák, Diesel-motorok, szivattyú-berendezések, elektrotechnikai cikkek, turbógenerátorok, dinamók, transzformátorok, árammérők, izzólámpák, rádiócsövek, rádiókészülékek. Jelentős volt a legnagyobb hazai gyárak hadianyag exportja: töltény és töltényhüvely, tüzérségi vontató, löveg, lövegalkatrész, páncélkocsialváz és más haditechnikai alkat46 resz. A számottevő gépipari fejlődés ellenére a belső vas- és acélfogyasztás terén Magyarország még messze elmaradt a fejlett ipari országoktól (10. tábláAz egy lakosra jutó fogyasztás 1938 évben Me: kg 10. táblázat Ország megnevezés Vas Acél USA 291 359 Németország 248 310 Anglia 182 277 Franciaország 188 188 Csehország 109 151 Magyarország 36 71 Magyarország gazdasági fejlődésének egyedüli útja az intenzívebb iparosítás volt. Ennek kedvezett a nagyhatalmak közti politikai feszültség következménye képen világszerte jelentkező háborús készülődés. Magyarországon ez „Győri program" néven került a gazdaságtörténetbe. Berend T. I. - Szuhay M.: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. 280. p. Dunaferr Dunai Vasmű krónika. 2000 május, 16-21 p.