Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

4. Diósgyőri acélgyártás a két világháború között

Az ipari termelőkapacitásokat viszont ki kellett használni: az ország gazdasági fennmaradása, a nemzeti jövedelem termelése és a foglalkoztatás érdekében. A vas- és gépiparra nézve ez azt jelentette, hogy importálnia kellett nyersanyagot és exportálnia készterméket. A külpiaci árviszonyok a magyar ipari termékekre nézve - sajnos - nem voltak kedvezők. A '20-as évek elején fontos termékek - köztük acélipari termékek, gépek, jármüvek - itthoni termelési költségei magasabbak voltak a világpiaci áraknál. Mezőgazdasági termékeink viszont aránylag jó áron keltek el az európai piacokon. Részben ez, részben meg a '20-as évek második felében végzett részleges ipari korszerűsítések azonban sokat segítettek külkereskedelmi mérlegünkön. Hogy az ország export-erőfeszítései milyen eredménnyel jártak azt a 38. ábra diagramjai mutatják, kettős következménnyel. Egyrészt kitűnik, hogy az évtized elején az alacsony exportszint miatt a külkereskedelmi mérlegben nagy volt a passzívum, de az évtized végére megnövekedett export folytán a mérleg közel egyensúlyba került. Másrészt viszont az import és export egyidejű növekedése hűen tükrözi a gazdaság erősödését.

42 1200 1000 :2 600 400 200 0 ]] Behozatal | | Kivitel 484 190 1920 Behozatal - kivitel egyenlege: -294 815 667 1924 -148 1063 1038 1929 -25 38. ábra Az export-import alakulása Trianon után Sziklavári János: Vaskohászatunk a két világháború között. Kézirat