Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)
4. Diósgyőri acélgyártás a két világháború között
A Trianon utáni Magyarország gazdasági feltételrendszere megváltozott; nyersanyagbázisú agrár-ipari országból nyersanyagszegény ország lett. Keresnie kellett olyan utat, amellyel beilleszkedhet a vele szemben jórészt negatív magatartást tanúsító országokból álló környezetbe; magára hagyatkozva, hiszen külföldi segítségre nem támaszkodhatott; a nyugat-európai politika éveken át inkább akadályozta, mintsem támogatta az országot. Tetézte bajainkat, hogy a győztes hatalmak hazánkat kártérítésre is ítélték; azt évről-évre teljesíteni kellett. Az ország magas kamatú kölcsönökre és áruhitelekre kényszerült. Trianon után „iparosodottabb" lett az ország, mert a legfontosabb iparágak termelőkapacitásának a területi aránynál nagyobb hányada maradt az új határokon belül. Az egyes ipari ágazatok nyersanyag-ellátottsági és piaci viszonyai azonban eltérően változtak meg. A vas- és gépipar területén beállt változások következményét érzékelteti a 37. ábra. A 66,5% arányban megmaradt vas- és gépipari kapacitás termelési láncának elejéről elveszett a nyersanyagforrás 70%-a, folytatásán - termékeinek piacán - viszont nemcsak a belső fogyasztók száma és a belső értékesítés területe csökkent nagy arányban, hanem megszűnt a monarchiabeli közös piac is, amely korábban termékeinek nagy részét fogadta be. Sok ipari ágazat és alágazat került hasonló helyzetbe. 41 •j" f Az ncél- és gépipar Trianon utnn MgwaradC termelÓkopacitása, nyersanyagforrása és piaci körülményei ; 1001 megfeLel a Trianon elócti állapotoknak • ! Elvess arány oróny •S3 37. ábra Trianon utáni változások 41 Sziklavári János: Magyarország vaskohászata a XX. században. (A bucakemencétöl az integrált acélgyártásig konferencia gyűjtemény)
