Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

4. Diósgyőri acélgyártás a két világháború között

4. Diósgyőri acélgyártás a két világháború között 4.1. Az első világháború következményei Az elő világháború (1914-1918) megszakította Magyarország közel fél évszázados gazdasági fejlődési folyamatát. 1919-ben a mezőgazdaság termelése csupán egy harmada volt a háború előttinek, a vas- és acéltermelés a felére esett, az ipari termelés egésze 1919 őszén nem haladta meg az 1913. évi szint 15-20%-át. Magyarország azonban elég életképes volt ahhoz, hogy e válsághelyzetből néhány év alatt kilábaljon, és visszahelyezze gazdaságát e fejlődés korábbi pályájára. Ez nyilván be is következett volna, ha nincs „Trianon". A trianoni diktátum 1920-ban nem csak az Ausztria-Magyarország perszonálunió geopolitikai gazdasági egységét szakította szét, hanem - amint az a mellékelt két térképből (36. ábra) jól kivehető - a radikálisan megcsonkított Magyarországot utódállamok közé szorította. A trianoni döntés után Magyarország területe a háború előttinek csupán 32,7%-a maradt. Lakosságának száma 41,6%-ra csökkent. A nyersanyag-források túlnyomó hányada - az ásványkincsek földrajzi elhelyezkedése következtében - az új határokon kívülre esett; így a kohászati nyersanyagforrások 70%-a is.

40 36. ábra Ausztria-Magyarország Trianon előtt és után Dunaferr Dunai Vasmű krónika. 2000 május, 16-21 p.