Boros Árpád: Események és tények a diósgyőri kohászat életéből 1770-2003 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 14. (Miskolc, 2004)

GYÁRTÖRTÉNETI KÉPEK

Czibere Tibor: - Kutatásainknak arra kell irányulnia, hogy azok a gyakorlatban belátható időn belül megvalósuljanak. Ehhez szoros kapcsolatra van szükség a gya­korlattal. Afelé a megrendelő fel kell tekinteni, amelyik a saját stratégiai céljainak megvalósítása érdekében hozzánk megbízással fordul. A tudományt a világon min­denütt a megbízások sorozatával lehet megfelelő irányba terelni. És az egyetemnek saját alapkutatását is úgy kell alakítania, amely erre készteti. Drótos László: - Az új berendezésekkel és új technológiai feladatokkal kapcso­latosan seregnyi elméleti kérdés és probléma vetődik fel a gyakorlatban. Ma ott tar­tunk, hogy nem tudnánk ezeket a kérdéseket megválaszolni, ha nem lenne szoros szakmai konzultatív kapcsolat az egyetem vezető munkatársai és a gyakorlat szak­emberei között. Mondok egy példát. Jó két hónapon át rakoncátlankodott az NSZK­ból megvásárolt konverterünk, míg kiderült, hogy a beépített olasz származású ven­tillátorral van baj. Megoldásához éppen Czibere elvtárs adott szakmai, tudományos jellegű segítséget. De arról is szó van e kapcsolatban, hogy konzultáljunk a műszaki fejlesztés irányának megjelölésében. Legutóbbi megállapodásunkba olyan új eleme­ket is beiktattunk, hogy közösen állítjuk össze a külföldi tapasztalatcserére utazók stábját. így nemcsak a gyakorlat, hanem a tudomány szemüvegén keresztül is vizs­gálhatunk egy-egy témát. De szerepel együttműködésünkben az is, hogy az egyetem segítséget ad a számítógépes irányítás és folyamatszabályozás elterjesztésében, a robottechnika bevezetésében. Kuszmann Károly: - A vállalatnak vagy van fejlesztési kapacitása, vagy nincs. Rendszerint időben nincs. Itt lép be az egyetem, amikor megbízás alapján helyettünk fejleszt, tervez. A „mit" nekünk kell megmondani, a „hogyant" is, de jó, ha ebben már a kutatók is segítenek, mert így nem konzerválunk egy maradi technikát. Nagyon sok témánk fut az egyetemmel együtt áramlástechnikai és más energetikai, agy ká­belgépek vonalán. Balogh Béla: - Potenciális előny az egyetem jelenléte. Példát is mondok rá. A dubicsányi területen új bányát létesítünk. Már a kutatás fázisába bekapcsolódott a bányaművelési tanszék, és így célraorientáltabb volt már maga a kutatás is; de idő­ben éveket lehet nyerni azzal is, hogy nem a kutatás befejezése után jelenünk meg és próbálunk egy koncepciót kialakítani. - A kutatásra fordítható összegek nagy része ma a vállalatoknál van. A gyakorlat oldaláról való problémafelvetés nem aprózza-e el magát a tudományos kutatómunkát? Czibere Tibor: - A kérdések először mindig a gyakorlatban jelentkeznek. Ha tehát a tudomány a gyakorlatban felvetődő kérdésekkel foglalkozik, akkor nem szét­aprózza magát, hanem a saját diszciplináris kutatásaihoz találja meg a kérdéseket és a kérdésfeltevöket, amelyre nekik úgy kell válaszolni, mint egy alapkutatást végző intézménynek. Ma például a súly, mint olyan, rendkívül fontos. Most már számító­géppel ki tudjuk tapogatni azokat a pontokat, amelyek repedésre, törésre a legvaló­színűbbek. Hogy élni is tudjunk vele, a szerkezet anyagot előállító iparnak minden­kor garantálnia kell tudnia ugyanazokat a szilárdsági és megmunkálási tulajdonsá­gokkal rendelkező anyagot. Ebben a tudományos kutatásnak óriási szerepe van. Balogh Béla: - Ténylegesen volt az elaprózódás a távlati kutatásokat illetően. Amit az Ipari Minisztérium is felismert. Ebben történt változás és egy-egy bányavál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom