Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
dig mesés vezetői premizálásokról, látványos végkielégítésekről, stb. lehetett hallani. Ezért - és a gyár kötelékében eltöltött több mint negyedévszázad okán is - igyekeztem arra fókuszálni, hogy ezekre a kérdésekre (is) -, hitelesnek tekinthető források alapján elfogadható, objektív válaszokat találjak és azokat egybegyűjtve e kötet olvasói elé tárjam. Bár még sokan élnek azok közül, akik részesei voltak ennek a kritikus időszaknak és sok ismerettel rendelkeznek, mégsem kívántak erről az időszakról nyilatkozni. így ennek az intervallumnak a feltárására maradtak a legújabbkori irattári források, a könyvtárak, illetve a volt gyári vezetők szekrényeiben lapuló jegyzőkönyvek, előterjesztések, jelentések, kohász szakemberek, egyetemi tanárok, szakírók publikációi, elemző anyagai, kormányülé- si, számvevőszéki iratok, jelentések, megnyilatkozások stb., melyek korábban titkosításuk miatt nem voltak ismertek, illetve kis példányszámuk miatt csak szűk szakmai és politikai körök számára készültek. Úgy gondolom, a tények feltárásával tartozunk az utókornak s főleg azoknak, akik korábban mit sem sejtve a szakma, a gyár és saját sorsuk jövőjéről az utolsó pillanatig, nap mint nap, kohászokhoz méltó elszántsággal, becsülettel, kitartással és felelősséggel végezték munkájukat. Nekik joguk van tudni, hogy ki mit „tett”, vagy éppen mit nem tett meg - holott tehette volna - ezért a gyárért, a dolgozókért. A gyár privatizációját követő időszak mozzanatait felelevenítő, összegző dokumentumok - elismerem - nem bizonyulnak könnyű olvasmánynak, de remélem, segítenek eligazodni az események sokszor átláthatatlannak, szövevényesnek tűnő zegzugaiban. A kötet összeállítása során a következő rendező elveket alkalmaztam: a 85 évet egy-egy fontosabb, a gyár fejlődésére is kihatással lévő eseményekhez kötődő részekre tagoltam. Ezekhez rövid bevezetőket készítettem, melyekben az adott időszak főbb jellemzőit foglaltam össze. Az összegyűjtött forrásokat két csoportba osztottam. A kötet első részében főleg azokat helyeztem el, melyek többnyire egy adott évhez kapcsolódnak. Az éveket vagy hosszabb időszakokat átfogó terjedelmesebb szakmai értékelések, elemzések visszaemlékezések a kötet második részében kaptak helyet. Az I-IV. sz. mellékletekben a vasgyár elnevezései, volt vezetőinek, Kossuth- és Állami-díjas kitüntetettjeinek névsora, fontosabb és kiemelkedő eredményeinek, eseményeinek jegyzéke, befejezésként pedig a kötet évszám szerinti tartalomjegyzéke található. A teljességre terjedelmi okok miatt sem vállalkozhattam, ezért arra törekedtem, hogy minél több fontos esemény, téma kerüljön a kötetbe és a végén a vasgyár történetének vázlatává formálódjon. A források, általam fontosnak, érdekesnek ítélt szakaszait kiemeltem és „részlet” jelzéssel láttam el. A forrásszövegek elején dőlt betűvel van szedve a forrás megjelenésének pontos helye, ideje, esetleg eredeti címe. Az idézett források címe szó szerint ritkán esik egybe az eredetivel, mivel azok kevésbé vagy egyáltalán nem utalnának az idézett dokumentumok tartalmára, emiatt figyelemkeltőbb címeket igyekeztem választani. 6
