Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)

Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések

ként működött. A technológiailag, üzemeltetésileg összefüggő' termelőrendszert 42 db jogi és nem jogi személyiségű gazdálkodó egységre bontották. A Társaság alaptőkéje 11,4 Mrd Ft volt, mely a telekingatlanokat érték nél­kül tartalmazta. A vállalat csoport tagjai a termelő és kiszolgáló tevékenység egy-egy elaprózott részét, „szeletét" végezték, az egymásra épülő kohászati ter­melő tevékenységet 7 „önálló" társaság volt hivatva folytatni. A társasági átalakulás meghirdetett célja az volt, hogy az önálló egységek önelszámoltatásának megvalósításán keresztül a racionális gazdálkodást és ha­tékony működést biztosítsa, valamint segítse elő a „célirányosan decentralizált külföldi tőke" bevonását. A privatizációval, illetve tőkebevonással kapcsolatos tárgyalásokat a DIMAG Rt. akkori vezetői kezdték meg a kohászati alapanyag beszállítójával. A tranzakció szakmai előkészítésébe a Pénzügykutató Rt.-t vonták be. A cé­lok nem teljesültek. Az alacsony alapítási tőke következtében működésképtelen társaságok jöttek létre. A kohászati termelés irányítása megnehezült, a tőkehi­ány fokozódott, a termelés körülményei a pénzügyi lehetetlenülés felé tartottak... A megállapítások összefoglalása, javaslatok: A privatizáció körülményeit az jellemezte, hogy a rendkívüli mértékben el­adósodott társaság kibontakozásának elősegítéséhez hiányzott az egységes - kohászatot érintő - iparpolitikai koncepció. Az adott körülmények között a priva­tizáció csak a térség napi foglalkoztatási, működtetési céljainak teljesítésére irányulhatott. A fizetésképtelen, az akkor ismertek szerint mintegy 9 Mrd Ft-os adósságál­lományú és kohászati termelését leállítani kényszerülő, így jelentősen lecsökkent üzleti értékű Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Rt.-t (DIMAG Rt.) befektetői kezdeményezésű privatizáció keretében a SZOJUZRU- DA-NUEVOMETÁL konzorcium 1991. december 29-i adás-vételi szerződés alap­ján vásárolta meg, az AVÜ tulajdonában lévő 9,1 Mrd Ft-nyi részvények névér­tékének mindössze 5,7%-os vételára mellett. A befektetők (vevők) 1991. I. negyedévétől a DIMAG Rt. kohászati alap­anyag beszállítói. Az adásvétel időpontjában a vételár jelentős részét fedezni képes követelésük volt a DIMAG Rt.-vel szemben. A vevők a szerződés megköté­sét követően a vételár törlesztését nem kezdték meg, fizetési kötelezettségeik teljesítését mindvégig elmulasztották, ezzel szemben a vételárba beszámítható engedményezés fedezetét képező követeléseiket a DIMAG Rt.-tői kivonták. A szerződéstől eltérő magatartást az a körülmény tette lehetővé, hogy a vé­telár megfizetése nélkül is birtokolhatták a társaság több mint 40%-os tulajdoni hányadát, valamint a szavazati jog átruházása formájában közel teljes körűen megszerezhették a társaság feletti irányítási hatáskört. Ez a tulajdonosi helyzet és irányítási jogosultság 1991. december 29-től 1993. szeptember 30-ig tartott, amikor a Választott Bíróság az adás-vételi szerződést, többek között az ún. átru­házott követeléseket tartalmazó szerződési kellék hiányában, érvénytelennek minősítve kötelezte a feleket az eredeti tulajdonosi állapot visszaállítására. Az állami vagyon védelme szempontjából hátrányos helyzetet az okozta, hogy az ÁVÜ Ügyvezetés képviseletében eljáró munkatársak az adás-vételi szer­ződés megkötésénél több pontban, az állami tulajdon sorsát alapvetően érintő, a 314

Next

/
Oldalképek
Tartalom