Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
gersorok kapacitásának fokozottabb kihasználásával, magasabb értékű, nagyobb eredménytartalmú hengerelt késztermékek belföldi és export értékesítésével terveztük hasznosítani. A beruházási program szerint az üzembe helyezés és a felfutás időszakában az acélgyártási fázis vesztesége ellenére a többlet bevétel szerény vállalati eredmény elérése mellett a pénzügyi alapok egyensúlyát biztosította volna... 1980. év közepétől - amikor a Kombinált Acélmű beruházás I. szakasza a konverter üzembelépésével befejeződött - a világgazdaság strukturális, termelési, értékesítési, pénzügyi válsága éppen mélypontjához közeledett és ez különösen súlyosan érintette a kohászati ágazat egészét a fejlett tőkés országokban is. A következőkben lehet összefoglalni azokat a külső és belső tényezőket; amelyek oda vezettek, hogy vállalatunk 1981. évtől kezdődően veszteségessé vált;- A világgazdasági recesszió vaskohászatra gyakorolt hatása, amely elsősorban a cserearány-romlásban jutott kifejezésre.- A kedvezőtlenné váló nemzetközi gazdálkodási feltételekkel összefüggésben a hazai gazdasági környezetet alakító ár- és közgazdasági szabályozók is szigorúbbá váltak.- A vállalatnál folyamatban lévő, illetve befejezett beruházások pénzügyi terhei - figyelembe véve a finanszírozási forrásváltozásokat és a bankkamatlábak emelkedését is - meghaladják vállalatunk teherbíró képességét.- A kedvezőtlen gazdálkodási feltételek a kapacitások fokozott kihasználását, az értékesítés és a bevételek növelését tette volna szükségessé, amit azonban a megváltozott piaci viszonyok nem biztosítottak. Ezeket a folyamatokat az alábbi konkrét adatok támasztják alá:- 1977 és 1982. között a földgáz ára 270,3%-kal, a fűtőolaj ára 318,7%-kal, a villamos energia ára 218,1%-kal, a koksz ára 321,8%-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban a világpiaci árszínvonalat kifejező nem Rbl elszámolású export átlagára, amelyhez az export követő árelv alapján a belföldi árak alakulása is kötődik mindössze 125,4%-kal emelkedett csak. Látható tehát, hogy a késztermékek eladási ára alig 'ü-ével nőtt, ugyanakkor a vállalati költségek több mint 30%-át kitevő energiahordozók ára megháromszorozódott.- A Kombinált Acélmű eredeti beruházási programjában vállalt összes törlesztési kötelezettség - amely az államkölcsön és kamatainak törlesztését jelenti 1981- 1993. között - összesen 8,8 MrdFt volt. Az összes fejlesztési forráson belül az államkölcsön mértékének növelése, valamint a beruházási programban számított 7%-kal szemben a bankkamatlábak 13%-ra való emelése összesen 1,3 MrdFt-tal, arányában 15%-kal növelte törlesztési kötelezettségeinket a Kombinált Acélmű beruházással kapcsolatban.- A válság kialakulásának és elmélyülésének folyamata értékesítési volumenünk alakulásán is lemérhető. A megváltozott piaci viszonyok miatt az 1979. évi 1031 kt vas- és acéláru érétkesítésünk 1980-ban 931 kt-ra, 1981-ben 895 kt-ra, 1982- ben 825 kt-ra csökkent és 1983-ban is csak 896 kt volt, miközben kapacitásaink fokozott kihasználása lett volna a cél. Elsősorban a nem Rbl elszámolású export csökkent, amelyet a belföldi értékesítés megfelelő ütemű növelésével nem tudtunk ellensúlyozni, mert a népgazdasági szintű egyensúlypolitika a hazai felhasználás mérséklését, ezzel a belső kereslet korlátozását tűzte ki célul. 297
