Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

92. Új nyugbérrendelet Az 1789. júl. 3-i nyugbérrendelet pl. kimondta, hogy teljes nyugbérrel csak 40 évi szolgálat után mehetett nyugállományba a bánya vagy vasmű dolgozója. A nyugbér szempontjából számbavehető szolgálatban eltöltött idő csak a dolgozó betöltött 14. életévétől volt számítható, bár általános szokás volt, hogy némi ke­reset reményében, már 8-10 éves korukban elszegődtek a dolgozók gyermekei. Tekintettel arra, hogy nyugbéres dolgozók csekély nyugdíjuk kiegészítése végett még munkát vállaltak, a bécsi bányakamara 1792. évi rendelete ezt szigorúan megtiltotta és elrendelte, hogy a vasműi munkás addig nem nyugbérezhető, amíg munkaképes. így pl. egy 76 éves öreg kovács, aki 59 évet töltött el szolgálatban utolsó szakmánybérének, napi 18 kr-nak megfelelő teljes összegű nyugbért, vagyis havi 4 forint 45 kr-t kap a vasműtől és havi 45 kr-t a társládából. A 40 évi szolgálattal nyugalomba vonuló bánya- és kohómunkások - akár szakmánybért, akár napibért kaptak — nyugbér gyanánt teljes fizetésük összegét kapják. Köztudomású, hogy a bányászatban-kohászatban a 8-10 éves gyermekek könnyebb munkát vállalnak némi bérfizetés ellenében. Ezeknél a szolgálati idő kezdete nem a gyermekkorukban való munkábaállás időpontja, hanem legalább a 15. életév, amikor a kohászatnál-bányászatnál napibér ellenében a rendszeres munkát kezdik végezni. Gyakran előfordul, hogy a 40 év után nyugdíjazott kohómunkás könnyebb munkakörben továbbra is tényleges szolgálatot teljesít. Ilyenkor a korábbi szol­gálata után járó nagyobb fizetést, illetve nyugdíjat kapja. A társládából is kap hetenkint annyi krajcár nyugdíjat, mint amennyit tényleges szolgálata alatt oda hetenkint befizetett. Ha ennek folytán együttes nyugdíja meghaladná teljes fize­tését, a gyári pénztárból járó nyugdíját a különbözet erejéig csökkenteni kell. Minél inkább arra törekedjék a gyárvezetőség, hogy a teljes fizetéssel nyug­díjazott munkásokat megrokkanásuk után testi erejüknek és egészségük állapo­tának megfelelő könnyebb szolgálatban vagy bármilyen beosztásban továbbra is foglalkoztassák. Vö. 132. DIVLUKTA 60-78, Zoltay Endre 1970. 138-139. 93. Fazola Frigyes szirtre lép 1789. július 19-én egy 15 éves fiú szorgalmasan körmöli Diósgyőrött egy be­advány szálkás gót betűit. A kérvényt a vasműhöz címezi, felvételét kéri. Indo­kolásában felhozza, hogy apja, miután vagyonát a vasmű fejlesztésére áldozta, özvegyét és gyermekeit teljes szegénységben hagyta itt. O maga a syntaxista osztá­lyokat már bevégezte, viszont édesanyjának nincs anyagi tehetsége továbbtanítta­tására. Mindig kedve volt viszont a bányászati-kohászati tudományokhoz. Utána aláírja a nevét: Johann Friedrich Fasola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom