Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

Ezen vasgyár különféle munkáinak folytatásában állandóan dolgozik tűzzel 92 betanult munkás; ezenkívül folyvást foglalatoskodnak még ácsok, kőművesek, favágók, szénégetők, fuvarosok és napszámosok, összesen 132 munkás egyén, kikhez szükség esetén még 20-30 számítandó. Tiszt van három segédeivel, továbbá egy orvos és egy lelkész. Összes lakosok száma, összes népesség ó- és új Massát is ide értve 986 (?) r. kath., egy gör. kath., négy református, 40 ágostai. A r. katholikusoknak anyaegyházuk van. A lakosok és gyárosok földeiket s lakaikat bérben bírják a kincstártól; így az épületeket, vízgátokat, nem különben a gyárüzlethez szükséges nyersanyagokat véve, a gyár alaptőkéje 160.000 ezüst forinton felül áll, s a munkabérek által évenként több, mint 60-70.000 frt. jön forgásba. E gyár eddig évenkint készített mintegy 900 b.mázsa különféle négyszögű, lapos, rúd- és abroncsvasat, a megrendelésekhez képest egyéb különféléket, melyek összes értéke évenkint 7580.000 frt-ra rúg. A készítmények leginkább Pestre szállíttatnak a vasúthoz, gépekhez, gyakran 4-5 mázsás darabokban; de szállíttatnak Debrecenbe és Kolozsvárra is. Azonban a pesti és debreceni vételárnak az utak rosszasságából eredő emelkedése gyakran megakadályoztatja a szállítást. Nem kis akadályára van még a gyárnak, hogy a nyersvasat forrasztó tűzhöz vén bükkfa-szenet kénytelen használni, mely kemény tűznél csak elhamvad. DIVLUKTA 60-78 1851 271. Az újmassai nagyolvasztó üzentének ismertetése (Az újmassai nagyolvasztó működése: másfél évszázados visszatekintés) Fazola Frigyes képzett kohász volt, aki a Selmecbányái akadémián tanult, majd stájer és karinthiai vasgyárakban szerzett kohászati gyakorlatot. Ha megvizsgáljuk az újmassai nagyolvasztó profilját, könnyen ráismerhetünk a stájer nagyolvasztók jellegzetességeire annak bizonyságául, hogy Fazola Frigyes hol szerezte gyakorlatát. Mielőtt azonban az újmassai nagyolvasztó üzemének ismertetésére rátérnénk, vessünk egy pillantást a helyszíni telepítési vázlatokra, melyek egykorú rajzokról készültek. Az ábrázolt berendezéseket illesszük bele a mai környezetbe. Ez annál könnyebben lehetséges, mert a rekonstruált nagyolvasztó-test körül még fellelhetők a többi berendezés építkezés-jellegű maradványai is. Az ércet, faszenet szállító szekerek a hegyoldalba vágott úton jutottak el a mázsaházig, majd onnan a nagyolvasztó mögötti magas platón kiképzett érctároló térre, illetve faszénpajtáig. Fazola Frigyes hasznosította a terep adottságait és így a tároló térről az érc és a faszén már emelés nélkül - és ez az erős fizikai igénybevétellel járó talicskázó feladás során lényeges szempont volt - jutott el a nagyolvasztó torkához. Minden valószínűség szerint a tároló szinten végezték el az ércek „zúzását" (aprítását) és pörkölését. E műveletekről az egyidejű írások határozottan megemlékeznek anélkül, hogy a műveletek pontos helyét megadnák.