Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

I. Az egyletek megalakulása és tevékenységük 1885-1919 között

„lovardá"-nak nevezett, 1970-ben lebontott épület, amely külső­ségeiben ugyan sohasem volt méltó a diósgyőri vasgyár gazdasá­gi eredményeihez, de szerénységében is gazdagon árasztotta ma­gából a vasgyári munkások nehéz életét megszépítő művészete­ket, az irodalmat, a zenét, a filmet... A megnyitásra egy miskolci tanárral írattak prológot 15 fo­rintért. 100 plakát hirdette a nagy eseményt. A megnyitási ünnep­ség lefolyását idézzük a Borsodmegyei Lapok 1895. november 22-i számából: „A diósgyőri vasgyárban e hó 17-én, azaz vasár­nap szép és lélekemelő ünnepély folyt le, melyet a Jószerencse dalkör a 60 méter hosszú munkás étkezőterem megnyitására ren­dezett. A megnyitó ünnepélyen - mely, hogy annál népszerűbb és látogatottabb legyen, ingyenes volt - körülbelül 1500-an vettek részt urak és munkások egyaránt. Az ünnepély fénypontja volt a vegyeskar működése, mely Michalik „Verbunkos indulóját" Szebenyi József karnagy vezetése alatt oly szabatossággal és mű­vészi felfogással adta elő, hogy a közönséget elragadta a szdszo­ros értelmében. A műsor a következő volt: a Hymnussal kezdték az előadást, mely után az ezen alkalomra írt szép prológot Brünik működő tag 4. kép. A munkásétterem főbejárata, 1950 k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom