Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

I. Az egyletek megalakulása és tevékenységük 1885-1919 között

5. kép. A munkásétterem keleti oldala, 1950 k. nagy hatással szavalta. Továbbá Varga Imre szólója és Róth Miksa által előadott műdalok arattak nagy sikert. A dalokat Szebenyi karnagy kísérte. Ezután az „alkalmazottak" dalárdája adta elő az Osscán cz. műdalt és a „Jószerencse dalkör" a Tarka madár cz. dalt, mindkettő nagy tetszést aratott. Végül a Bucsu cz. költeményt Lobozik működő tag szavalta. Záradékul Hubert „Királyi indulóját" énekelte a helybeli zenekar kísérete mellett a „Jószerencse dalkör". A műsor végeztével tánc következett, éjfélkor pedig tombolajáték. Dicséretet érdemelnek a dalkör működő tagjai, hogy fáradságos napi munkájuk után még a múzsáknak is oly készséggel szolgálnak." A munkásétterem átadására pódium készült, mely alkalmas volt kisebb elődások, énekszámok, páros- és magánjelenetek, kórusszámok bemutatására. Nagyobb helyet és színpadi technikát igénylő előadások esetén 1900 januárig az alkalmazottak dalegylete színpadát használták. * * * 1893. július 16., a Jószerencse férfikarának első fellépése óta a két férfikar tevékenysége jelentős befolyásoló tényezője lett a diósgyőri vasgyár művelődési életének. Az alkalmazottak dalegyle-