Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között

belül a külföldi tőke részvételi szándéka. 3.) A szervezeti rendszer korszerűsítése, gazdasági társaságokká történő átalakulás formájában, amely egyik fontos feltétele a külföldi tőke részvételének a szerkezetátalakítási programban, fontos eszköze a szerkezetátalakítás hatékonyabb pénzügyi irányításának, de nem valósítható meg a műszaki-gazdasági program előrehaladása és a pénzügyi stabilitás helyreállítása nélkül." Jól mutatja a helyzet bonyolultságát, hogy a fent felsorolt 3 tényezőnek folyamatosan összhangban kell lenni ahhoz, hogy a kohászati szerkezetátalakításra meghatározott műszaki-gazdasági program végrehajtható legyen. E program kidolgozását követően tehát a tröszt tevékenysége alapvetően a működő tőke részvételének biztosítására, a vállalatok fizetőképességének helyreállítására, a tröszt szervezeti rendszerének korszerűsítésére irányult. * # # ÖSSZEGEZÉS Kohászattörténet írásra vállalkoztunk 40—45 év távlatában, s napjainkban a jövőt formáló történelem íródik, kegyetlen kanyarokkal, a szakma sok évszázados jelentőségének hitében élők számára súlyos megpróbáltatást jelentő értetlen légkörben. Mit tehetne tovább a krónikás? Tucatnyi oldalt, mellékletet lehetne idézni, kommentálni a borsodi és az országos sajtóból a leányvállalatok, korlátolt felelősségű társaságok, magánvállalkozók, tőkés vegyes vállalatok alakulásáról, terveiről. Lehetne idézni, utalni országos és megyei híradásokra, tröszti jelentésekre, hogy teljesített felelős gazdasági eredményvállalásuk ellenére nem folyósítják az évekkel ezelőttinek töredékét jelentő hiteleket, ezzel az árverésnek kitelt kisemmizettek sorába kerültek borsodi vállalataink. Egyben biztosak lehetünk: ez egy további de nem negyven év múlva megírandó feladat. Addig is idézzünk egy részt a már említett tröszti tájékoztatóból, annak utolsó, ismételten tisztességes összegezését: „Az eddig leírtak összegzéseként megállapítható, hogy a tröszt létrehozását indokló vaskohászati szerkezetátalakításban iránymutatónak kell tekinteni a tröszt és tagvállalatai által összeállított és az abban illetékes főhatóságok által jóváhagyott műszaki-gazdasági programot. Ennek bázisán - éppen a megvalósítás érdekében - szükségszerűvé vált a szervezetkorszerűsítési, átalakulási folyamat felgyorsítása, de sem maga a műszaki-gazdasági program, sem a szervezetátalakulás megvalósítása nem járható azon az úton, amely a fő célt, tehát a kormány vaskohászati szerkezetátalakítással foglalkozó döntésének megvalósítását meghiúsítaná. Nem lehet tehát olyan műszaki-gazdasági program és olyan szervezet-átalakítás útján járni: amely figyelmen kívül hagyja azt a regionális gazdasági környezetet, amelyben a vaskohászat szerkezetátalakításának végbe kell mennie, és ahol a foglalkoz-