Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)
A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között
tatás megoldására egy hatékony revitalizációs programnak kell a térségben képződő források igénybe vételével gazdaságosan és hatékonyan működtetni a felszabaduló létszámot". Nem lehet olyan program, „amely a tröszt átalakítása és megszüntetése címén visszarendezi az 1989. év előtt jogi helyzetet, a vállalatok újra önálló államigazgatási státuszba helyezésével, amely az átalakulás ürügyén azt az évtizedes, tradicionális magatartást követné, hogy a gazdasági problémák megoldásában a gazdasági környezet, illetve szabályozás által engedett pénzügyi tehercsökkentés játssza csak a főszerepet, amely a vaskohászat programjának bírálata ürügyén olyan helyzetet teremt, amelyben a vaskohászati vállalatok ellehetetlenülő pénzügyi pozíciói kihasználhatók és manipulálhatók egészen másfajta célok elérése érdekében." A krónikás most ismét a bőség zavarával küzdhet - szűkre szabott Hazánk szűkre szabott vaskohászatának két régi telephelye keserveit részletezze-e, vagy várjuk meg, hogy a most megfogalmazott kérdésekre, kétségekre milyen választ ad a történelem?
