Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)
A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között
A szerkezetátalakítás műszaki-gazdasági koncepciójának kialakításánál abból indultak ki, hogy a tröszti vállalatok termékeinek 33,2%-a, 510 ezer tonna „0" fedezet alatti, jövedelmezővé nem tehető. Ezek mintegy 20%-ban belföldi, 45%-ban konvertibilis export, 35%-ban Rubel elszámolású termékek. A veszteséges termékek nagy része az OKÜ Triósorát, Középsorát, Gyors-sorát és az LKM Középhengerművét érinti, így ezeket le kell állítani és gazdaságosan gyártható termékeiket a megmaradó hengersorokra átvinni. Átmenetileg üzemeltetni kell az OKÜ Finom- és Abroncs-sorát és az LKM Gerendasorát. Utóbbi még szinttartó korszerűsítést is érdemel, legalább 1995-ig, illetőleg mindaddig, míg a durva profilok hazai ellátása más forrásból lesz megoldható. A koncepció érdemben vizsgálta a termékszerkezet kézenfekvő fejlesztési irányának - a másod-harmad termékgyártás bővítésének - lehetőségeit, amit azonban az elhibázott vállalati elhatárolások alapján más hazai üzemek sikeresen oldanak meg. így különös figyelmet kellett fordítani a diverzifikációs programokra, a tevékenységi kör bővítésére. A várható gazdasági eredményeket a következőkben jelezték: a mérleg szerinti eredmény az 1988. évi 287 M Ft-ról 3.510 M Ft-ra javul 1995-re; a tiszta eredmény a „0" szintről 1494 M Ft-ra emelkedik; a népgazdasági hozamot kifejező hozzáadott érték pedig 3.771 M Ft-ról 9.565 M Ft-ra növekszik. Harmadik feladata is volt a tröszti koncepciókészítésnek: a saját szervezet átalakítás kidolgozása és végrehajtása olyan módon, hogy a jelenlegi szervezeti modell helyét egy pénzügyi eszközökkel történő irányítási modell váltsa fel. S most következzék egy idézet a Borsodi Vaskohászati Tröszt 1989. november 16-án keltezett Tájékoztatójából, hiszen ennél tömörebben és tényszerübben nem lehet fogalmazni: „Az IPM 1989. VI. 19.-i Miniszteri Ertekezletén a koncepciót megtárgyalta, majd a szükséges kiegészítésekkel elfogadta, tárcaközi egyeztetésre bocsátotta és a tárcaközi vélemények öszszességében támogató, pozitív állásfoglalásait összefoglalva a koncepció jóváhagyta. A műszaki-gazdasági koncepció megvalósításának 3 fontos egymástól elválaszthatatlan és egymást feltételező tényezője van: 1.) A külföldi működő tőke részvétele, amely a termelési és kereskedelmi tevékenységben megtalálja érdekeltségét, de ehhez biztosítani kell a külföldi tőke számára ismert szervezeti kereteket (ezek a gazdasági társaságok), amely a gazdasági társaságokká való átalakulás követelményét támasztja, továbbá szükséges az a pénzügyi stabilitás, amely feltételezi a tröszti vállalatok fizetőképességének helyreállítását. 2.) A vállalatok fizetőképességének helyreállítása egy, az MHB Rt-vel kötendő megállapodás alapján, melyben az MHB Rt elfogadja a szerkezetátalakítási koncepció célrendszerét és hatékonysági követelményeit, és ehhez a szigorúan meghatározott programhoz biztosítja a szükséges hitel finanszírozást. E pénzügyi egyensúly hiányában viszont megkérdőjeleződik magának a szerkezetátalakítási programnak a végrehajtása, illetve ezen
