Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között

portvolumen növelése volt a járható út. Beruházásaik ekkor a hőkezelési kapacitás bővítésére, valamint az energiafogyasztás csökkentésére irányultak. Közben a szigorodó környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében meg kellett építeni a vegyi anyag-tárolót és az ipari szennyvíztisztítót. A Dunai Vasmű alapvertikumának kiépítését azonnal követte jelentős másodtermék-gyártó kapacitások létesítése is. Az 1960-as évek derekán üzembelépett hideghengermű és annak beruházása keretében megvalósult lemezhajlító és spirálcső-gyártó berendezések már működtek az új gazdasági mechanizmus idején, így azok felfuttatása, továbbfejlesztése volt a kézenfekvő feladat. A hidegen hengerelt lemeztermelés 10 év alatt évi 500 ezer tonnás szintre futott fel. 1964-ben lemezfeldolgozó gyáregységet létesítettek a következő feladatokra: hidegen hajlított szelvények; spirálisan hegesztett csövek; radiátorok; perforált lemezek; exponált lemezek, és acélszerkezetek gyártására. A gyáregység alapításakor állóeszköz állománya 648 millió Ft volt, 1980-ra pedig már meghaladta a 2,1 milliárd Ft-ot. A termelési érték 1970ben elérte az 1 milliárd Ft-ot, ami 10 év alatt megháromszorozódott. A legfontosabb termékek termelésének fejlődése a következő volt: Megnevezés I970-ben 1985-ben Hajlított acélidom 92 et 171 et hegesztő spirálcső 26 et 47 et radiátor 835 e. m

2 1.522 e. m acélszerkezet 19 et 37 et Hidegen alakított gyártmányokhoz mindenkor kitűnő minőségű, nem ritkán különleges növelt szilárdságú, folyáshatárú, időjárásálló acélokat használtak. Speciális rendeltetésű hajlított profilokat alakítottak ki pl. az IKARUSZ és a fővárosi villamosvasutak részére. Spirálcsöveiket használták a Testvériség földgázvezeték, az Olefin program, az Adria kőolajvezeték építésénél. Acélszerkezeteik változatosságát jelzik egyes egyedi építmények, így a dunaújvárosi fedett uszoda, a paksi meteorológiai torony, a Vasas-pálya térvilágító oszlopai és saját konverter-csarnokuk pódium-szerkezetei is. A Kohászati Gyárépítő Vállalat alapítása és első másfél évtizedet elsősorban a kemence és kohóátépítések országosan programozható kapacitás biztosítását szolgálta. Az utóbbi két évtizedben komoly gyártó és fővállalkozó vállalattá fejlődött. Már említést tettünk arról, hogy az új gazdasági mechanizmus induló éveiben, sőt az átmenet időszakában milyen eredményesen végezte pl. a diósgyőri II. sz. Elektro-acélmű fővállalkozását, s milyen saját konstrukcióval oldotta meg az első hazai folytatólagos üzemű, görgős fenekű hőkezelő kemence létesítését. A fejlődést az alapprofilú tevékenység min-