Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)
A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1956-1968 között
A beruházási ráfordítások tervezett feletti arányát és nagyságát nyilvánvalóan elősegítette a nemzetgazdaság és ezen belül a vaskohászati iparág tervezett eredményeinek sikeres túlteljesítése is. A fontosabb vaskohászati termékek termelési szintjének alakulása a második hároméves tervben: (ezer tonnában) Termék 1958. 1959. 1960. Nyersvas 1131 i 148 1290 Nyersacél 1574 1704 1827 Melegen hengerelt acél 1052 1099 1187 Az 1958. évi eredmények már meghaladták összes üzemeinkben az 1955. évi teljes éves termelési szintet. Az 1960. évi előirányzatokat pedig már 1959-ben teljesítették üzemeinkben, így a következő évben minden termékcsoportban 13-16%-os túlteljesítéssel számolhattunk. A vállalatok ezeknek a beruházási és termelési számoknak a keretei között végezték mindenképpen eredményesnek mondható munkájukat, s ha sorra vesszük őket az alábbiakat állapíthatjuk meg. A Dunai Vasmű működésének és fejlődésének ügye nyilvánvalóan az érdeklődés középpontjában állt, hiszen ennek létjogosultságát kérdőjelezte meg a közbenső gazdaságpolitika, valamint a közbejött események kényszerű fékező hatása és hangulatkeltő ellenszenv táplálása. Ez a fékezés valóban további negatívumok érvanyagát szaporította, hiszen a beruházási ráfordításokon túl, a saját üzemeltetési költségei és más vállalatokkal, külföldi partnerekkel való szállítási kapcsolatai további költségeket okoztak mindaddig, amíg az alapvertikum önzáróvá vált. Ezt pedig sem az újszülött vállalat, sem az alapítók nem ilyen hosszú időre tervezték, így - ha szűkölködtek is ezek az évek a látványos üzembe helyezési ünnepségekben - legnagyobb eredménynek tudható be a meleghengermű 1960. július 1 T-i üzembe helyezése. Közben a II. sz. kokszolóblokk is megkezdte működését. A vertikalitás kialakulása indokolttá tette a negyedik Martinkemence üzembe helyezését is. A Lenin Kohászati Művekben a földgáztüzelés bevezetése - erdélyi forrásra és távvezetékre alapozva - a kor új realitásának legelső felismerésként Európa-szerte úttörő vállalkozás volt, a legteljesebb sikerrel. Elenyészően kevés külföldi tapasztalatra, saját kísérletekre, alapozva magyar tervezők és kutatók megoldásai, magyar kivitelezők és üzemi szakemberek leleményessége és felelősségvállalása oldotta meg egy rendkívül nagy vertikalitású kombinátban a teljes átállást, amely az ország és Közép-Európa sok-sok üzemének jelentett a továbbiakban biztos támpontot. Kedvező volt ez az átállás a minőségi acélgyártás szempontjából az alacsony kén-tartalom miatt is. Ezen túlmenően pl. a nagyolvasztóba történt bevezetés által már 1960-ban 26 millió Ft kokszmegtakarítást sikerült elérni.
